A sajtószabadság a nyerő: a Hunvald-ügyben a tudósítás joga üti a képmáshoz való jogot

A bilincses fotó „arra bátorítja a nyilvánosságot, hogy bűnösnek tartsanak, és előítélettel álljanak az igazságügyi hatóságok által értékelt tényekhez. Ez meg is történt” – egyebek mellett ezzel indokolta Hunvald György szocialista politikus, VII. kerületi expolgármester, hogy miért nyújtott be alkotmányjogi panaszt egy kúriai határozat ellen az Alkotmánybírósághoz (AB). Történt ugyanis, hogy Hunvaldról 2009 augusztusában olyan bírósági fénykép készült, amely szerinte sérti a képmáshoz fűződő személyiségi jogait, mert vezetőszáron és bilincsben ábrázolta.

A Fővárosi Törvényszék első fokon megállapította, hogy a hvg.hu egyik 2011-es cikkének arckitakarás nélküli illusztrációja, tehát ez a két évvel korábbi fotó, a politikus hozzájárulása nélkül készült, így annak megjelenése Hunvald személyiségi jogait megsértette, ezért a kiadót és a szerkesztőséget nem vagyoni kár megtérítésére kötelezte (a persorozatról lásd Fordulónapok című írásunkat). A Fővárosi Ítélőtábla a kártérítés összegét 200 ezer forintra csökkentette, de egyébként a korábbi döntést helybenhagyta. A Kúria viszont az  ítélőtábla jogerős döntését hatályon kívül helyezve Hunvald keresetét elutasította. Az ítélet indoklása szerint egyrészt a közéleti szereplő képmása „az adott eljárásról szóló tudósítás körében az adott személy hozzájárulása nélkül” is felhasználható, továbbá Hunvald a képen öltönyben látható, a bilincs és a vezetőszíj „közvetlen rátekintéssel” nem észlelhető, tehát a felvétel a politikust nem megalázó helyzetben mutatta, így személyiségijog-sértés nem történt.

Hunvald azzal is próbált hatni az AB-re, hogy feltette a kérdést: „Ki fogja kárpótolni a felmentett közszereplőt az elszenvedett jogsértésért, amit a képmást leközlő médiák törvényesen tettek a Kúria döntése nyomán?” Sőt jósolt is: „Precedenst teremthet, hogy a magyar államot pereljék a jogsértés miatt.” A „tömeges” jogsértés veszélyére is hivatkozva mindezért a kúriai döntés megsemmisítését kérte az AB-től. Az érvelés nem hatotta meg az alkotmánybírákat, teljes egyetértésben úgy határoztak a múlt héten, hogy a Kúria döntése nem sértette az alaptörvényt.

Az alkotmányőrség megjegyezte: a Kúria egyetértett azzal, hogy a büntetőeljárásban a „részvétel alapvetően nem számít közszereplésnek”, tehát az érintett hozzájárulása kell a fénykép készítéséhez. A strasbourgi emberi jogi bíróság döntései azonban „alapot adnak” a főbírák szerint az eddigi ítélkezési gyakorlat „árnyaltabbá tételére”. Az óvatos felvezetés után végül arra jutott a Kúria, hogy mivel a fotó a közszereplő e tevékenységével kapcsolatban készült, a tudósítás joga elsőbbséget élvez a képmáshoz való jog védelmével szemben. Vagyis a Kúria sajtószabadságnak adott tágabb teret.

Sajtófotó a letartóztatott Hunvald Györgyről. Ez a kép más

MTI / Beliczay László

Az AB most megerősítette: az ártatlanság vélelméből eredő jogvédelem nem korlátlan, ennek a vélelemnek azonban elsősorban a büntetőeljárásban kell érvényesülnie. Az alkotmánybírák szerint az is lényeges, hogy a kép közlésekor már köztudomású volt, hogy Hunvaldot korábban előzetes letartóztatásba helyezték, az ügy állásáról rendszeresen tudósított a sajtó. Egyetértve hivatkoztak arra is, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint „a társadalom széles rétegeit érintő ügyekről szóló tájékoztatás a sajtószabadság körébe tartozik”.

A tekervényes – ellentmondó ítéletekkel, elhúzódó előzetes letartóztatással, perújítási kérelmekkel tarkított – büntetőügy közben a politikába visszatért Hunvald Strasbourgban is próbálkozik a fotó kapcsán, ott még folyik az eljárás. Nem bízott ugyanis az AB-ben, és mint az alkotmánybírósági határozat után a blogján megjegyezte: „pont ezért fordultam először a Strasbourgi Bírósághoz és csak utána kíváncsiságból az Alkotmánybírósághoz”. Az európai testület nemrég egyezségre szólította fel a feleket, amit Hunvald elfogadna, a magyar állam 2018 februárjáig kapott időt a válaszra.

JUHÁSZ GÁBOR