Misinek Achilles-ín-rövidülése van, kétéves körüli volt, amikor észrevették, hogy igyekszik lábujjhegyen járni. Azt gondolná az ember, nem olyan nagy dolog, de a feszülés komoly fájdalmakkal jár, és ha valaki nem kap megfelelő ellátást – elsősorban mozgásterápiát –, akkor a tünet és a fájdalom fokozódik. Két év ellátás után azonban, 2021 elején a Zala Megyei Pedagógiai Szakszolgálat nagykanizsai tagintézményében az egyik foglalkozás végén azt mondták Misi anyukájának, hogy felsőbb utasításra a kisfiú nem mehet többet oda. Utóbb írásbeli kérdésre szűkszavúan szakértői vélemény hiányára hivatkoztak, amit korábban nem jeleztek a szülőknek.
Az édesanya az alapvető jogok biztosához fordult, hiszen a gyermek ellátása egyrészt szakorvosi javaslat alapján történt, másrészt tudomása szerint több kisgyermek is hasonló módon járt a foglalkozásokra, vagyis ha az ő fiát egyik napról a másikra kiteszik, az kifejezetten hátrányos megkülönböztetés. Az ombudsman ezzel nem értett egyet, úgy ítélte meg, hogy az ellátást csak szakértői bizottság javaslata alapján köteles biztosítani a pedagógiai szakszolgálat.
Az anyuka nem volt rest, pert indított az ombudsman határozatával szemben, és az elsőfokú bíróság, majd a Kúria is neki adott igazat: nem azt kell vizsgálni egy kisgyermek esetében, hogy volt-e szakértői bizottsági javaslat a nevelési tanácsadás keretében, hanem azt, hogy hátrány érte-e a fejlődésben lévő csemetét. A válasz pedig nagy valószínűséggel az, hogy igen.
