Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Kezdjük a visszatekintést a Magyar Nemzeti Bank blokkjával. A jegybank nem változtatott a 6,5 százalékos alapkamaton, mivel annak csökkentésére most nincs is lehetősége. A jegybank heti, az aktuális Inflációs jelentés előtt kiadott előrejelzésében aztán körül is írta, miért van beszorítva: jelentősen lerontották az idei évre vonatkozó gazdasági prognózisukat, már csak 0,8 százalékos GDP-növekedésre számítanak, miközben az infláció elhúzódik, idén már 4 százalék fölött ragad, és csak 2027 elején mérséklődhet 3 százalékra.
Magában az előrejelzés után kiadott, friss Inflációs jelentésben pedig arról írt a jegybank, hogy gazdasági bővülés esetleg a harmadik negyedévtől jöhet, a költségvetési hiány a kormány 4,1 százalékra emelt céljánál is nagyobb lesz, az államadósság idén nő, 2027 végére csökkenhet 71 százalékra. Az ország vezetése emlékezetes módon az idei évre már gazdasági fellendülést várt, 2025-nek Orbán Viktor miniszterelnök a „repülőrajt” kifejezéssel futott neki. Ennek elmaradásáról az Inflációs jelentés publikálásának napján a brüsszeli EU-csúcson azt mondta a 444-nek: „Hosszú a kifutópálya, 10 millióan vagyunk a gépen, kis türelmet, menni fog.”
Abban, hogy „menni fog” a jegybank aktuális előrejelzése is egyetért, már ha a „menni fog” kategóriájába sorolható, hogy többévnyi stagnálás után 2026-ban összejöhet egy 2,8 százalékos növekedés. Az MNB a héten viszont azt is kimutatta, hogy egyre jobban adósodnak el a magyarok, a háztartások hitelállományának összege 2,2 százalékkal közel 11,6 ezer milliárd forintra nőtt.
A héten a májusi költségvetés részletes adatait közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium, az előzetes adatokat megerősítve 129,5 milliárd forintos többletről jelentettek. Ez a szép kép mondjuk úgy jött össze, hogy a megemelt és kiterjesztett tranzakciós illetékkel alaposan megsarcolták a népet, megemelték a hiánycélt, illetve érkezett egy 213,5 milliárd forint összegű MVM-osztalék-befizetés is. Eközben Vajda Zoltán országgyűlési képviselő, a Költségvetési Bizottság elnöke elindította a Magyar Államadósság Számláló nevű weboldalát, amely másodpercenként frissítve mutatja az adósság alakulását, és azt is, hogy ebből mennyi jut egy főre. És ha már államadósság, volt egy komoly dollárkötvény-kibocsátásunk is:
Megszűnt fővárosi üzlet
Fazekas István
A 3 évnyi stagnálásból a magyar gazdaság jövőre már tényleg kitörhet, és növekedési pályára állhat – ezt Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője mondta a héten. Az elemző szerint Donald Trump vámháborújából viszont az EU, és így Magyarország is nyertesként kerülhet ki, ellenben a kormány által bevezetett árrésstopok hosszú távon pont, hogy magasabb árakhoz vezethetnek. Ami az árrésstopokat illeti, a héten megszólalt velük kapcsolatban az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára is, aki szerint éves szinten akár 150 milliárdos veszteséget is okozhat az intézkedés, a kereskedők ötöde a bezárást fontolgatja, és a kiskereskedőket hasonló ideológiai előítéletek sújtják most, mint az 1960-as években.
Maradva a kereskedők dolgainál: piaci forrásaink szerint a plázastop szigorításáról egyeztetett valakikkel a Lázár János vezette szakminisztérium. Azért „valakiket” írunk, mert csak azt tudjuk biztosan, hogy kik nem voltak ott az egyeztetésen: maguk a kereskedők, akikről a vonatkozó törvény szól. Cikkünk után az Építési és Közlekedési Minisztérium közölte, hogy „partnerekkel, érdekvédelmi szervezetekkel, érintettekkel” ment az egyeztetés, az OKSZ meg azt közölte, hogy velük ugyan nem. A minisztérium célja a tervezett szigorítással a jelek szerint az, hogy külön, személyre szabott állami jóváhagyás nélkül ne működhessen közepesnél nagyobb kereskedelmi egység.
Kihirdették a héten a Magyar Közlönyben a készpénztörvény szabályait. A szövege szerint a készpénzes fizetés az állampolgárok szabadságának záloga, a készpénzhasználati jog védelme pedig a személyes szabadság, adatvédelem és társadalmi igazságosság egyik alapköve. Három törvényt módosítottak, köztük a földtörvényt is, a részletekről itt írtunk. Péntekre virradóra kijött a falusi bankautomaták telepítéséről szóló rendelet is, melyből kiderül, hogy melyik banknak mely településekre kell ATM-et telepítenie.
Essen szó a banki csalásokról. A bűnözők egyre inkább a bankkártyákra utaznak, az Erste Bank compliance vezetője erre elmondta, mit lehet tenni a megelőzésért, kollégánk meg ott volt, és le is jegyzetelte, ide. Rengeteg áldozata volt az MBH Bankot érintő csalásoknak is, az ügyfeleket olykor milliókkal rövidítették meg, miközben Mészáros Lőrinc bankja kezdetben sablonválaszokkal hárította el a panaszokat. Hogyan zajlik egy ilyen kifinomult csalássorozat? Kiderül az alább megtekinthető filmből, melyben a megkárosítottak mellett egy ilyen ügyeket képviselő ügyvéd és egy kiberbiztonsági szakember is megszólal.
Sok minden történt a héten az autók világában, főleg az elektromos- és hibrid járművek területén – de kezdjük a robbanómotorosokat illető újdonsággal. A Mol fontos változást vezet be az üzemanyagok árazásában: az olajtársaság kedden arról küldött üzenetet a hazai töltőállomásoknak, hogy mostantól már a hét bármely napján módosíthatja a nagykereskedelmi árat. Ennek nyomán nyilván a kiskereskedelmi, tehát konkrétan a benzinkutakon fizetendő árak is változnak. De ez nem azt jelenti, hogy a Mol minden héten, hetente többször is megrángatja az árakat, csak azt, hogy lehetősége van rá.
Az EV-akkuipar legnagyobb heti fejleménye az volt, hogy a Telex úgy értesült, elmarad a CATL debreceni bővítése, a második gyáregység mégsem valósul meg, a társaság több embert ki is rúgott már, és 3000 milliárd helyett csak ezermilliárd forint megy a gyárra. A lap forrásai szerint az indokok között a Donald Trump amerikai elnök által indított vámháború áll, hiszen a mai napig bizonytalan, mi lesz annak a vége, emellett a döntéshez az is hozzájárulhatott, hogy még mindig zajlik a CATL működéséhez szükséges környezethasználati engedély ügyében indított per.
Elmarad a CATL debreceni akkumulátorgyárának bővítése
Reviczky Zsolt
A debreceni önkormányzat nyugodtan reagált, azt várják továbbra is, hogy a gyár elkezdjen termelni, de azért leírták, hogy „a beruházó a mindenkori piaci viszonyok, valamint a világgazdaság alakulásának fényében” hozza meg döntéseit. A CATL aztán kiadta a cáfolatát, aszerint a második gyárrész megvalósulása nem kérdőjeleződött meg, csupán felülvizsgálják a beruházás ütemtervét.
Magyarország másik nagy kínai EV-társasága, a Szegeden elektromos- és hibridautó-gyárat építő BYD 2025-ben négyszeresére növelte eladásait az európai országokban, ám közben, úgy tűnik, nagyon túltermelte magát Kínában, állítólag több üzemet is jelentősen le kellett tekerni. Nálunk ezzel együtt töretlennek tűnik a bővítés, pénteken jelentették be, hogy az épülő szegedi gyár mellett bővítik a már évek óta működő komáromi elektromosbusz-üzemüket is, 32 milliárd forintból.
Míg a kínai gyárakról felemás hírek érkeztek, addig a dél-koreai SK On-t illető fejlemény egyértelműen rossz képet fest: akkora bajba került az iváncsai akkugyártás, hogy két alapvetően kőolajprofilú testvércéggel kellett összeolvasztani februárban, hogy valahogy talpon maradjon. Az SK Trading és az SK Enterm-mel való konszolidációval az SK közleménye szerint javulnak az SK On nyersanyagbeszerzési képességei, és ki tudják majd használni a vállalatok között fennálló szinergiákat. De a cég szerint az egyesítéssel az is céljuk volt, hogy az akkumulátorgyártáshoz „stabil pénzügyi hátteret” teremtsenek (ami ezek szerint eddig nem volt, bár ezen aligha lepődik meg bárki, aki követte az iparág elmúlt évének magyarországi alakulását).
Még akkugyártás: a hatóság azonnal felfüggesztette a szeparátorfóliát gyártó kínai Semcorp debreceni gyárának próbaüzemét, mert több pontforráson is határérték-túllépést észleltek a károsanyag-kibocsátásban. Közben az Energiaügyi Minisztérium rendelettervezetet adott ki, mellyel jelentősen belenyúlna az akkumulátorokat érintő hulladékkezelési szabályokba. Szigorúbb engedélyezés, részletes nyilvántartás, kötelező biztosítás jöhet.
A Dunarolling Dunai Vasmű dolozói órákon át álltak sorba, hogy kézhez vehessék a felmondásukat
Olvasói fotó
Beindult a tömeges leépítés a Dunaferr utódcégénél. A Dunarolling Dunai Vasmű hétfőn 1700 dolgozónak mondott fel. A munkavállalókat ábécésorrendben, óránkénti turnusokba osztották be a felmondások átadására, de már az első időpont után kialakult egy 20 perces csúszás, amely a nap végére 3 órássá duzzadt. Az érintetteknek átképzést ajánlanak, 187 ezer forintos havi jövedelemmel, de július elején újabb hullámra lehet számítani. A kormány reagált a tömeges elbocsátásra: Gyurcsány, ukránok, Brüsszel.
Egy fontos nemzetközi fejlemény: aláírták a tagállamok a NATO-csúcson az új vállalást, mely szerint 2035-ig a GDP öt százalékára kell tornázni a katonai kiadásokat, melyből 3,5 százalékpont megy a tényleges hadügyre, 1,5 pedig az ezzel kapcsolatos egyéb fejlesztésekre. Az 5 százalékos kiadásról Orbán Viktor korábban azt mondta, az tüdőlövés lenne a magyar gazdaságnak. A magyar miniszterelnök azért örülhetett is, a csúcson szignózott szövegben az Ukrajna támogatásáról szóló passzus olyan óvatosan van megfogalmazva, hogy az még neki is vállalható legyen.
A Budapest Marriott szálloda
Túry Gergely
Most jön a cikk azon része, mely ismert magyar üzletemberek jelentős céges mozgásait taglalja. Tiborcz István miniszterelnöki vő veszi meg a fővárosi Marriott Hotelt – erre rég lehetett számítani, most hivatalos. A szállodát tulajdonló Duna Szálloda Zrt.-t a BDPST Group által alapított BDPST Corso Béta Kft. és a Gránit Alapkezelő által kezelt Diorit magántőkealap projektcége, a Liberty Beta Corso Kft. veszi meg közösen. Az üzemeltetés marad Marriott Internationalnál.
Mészáros Lőrincné Várkonyi Andrea leépít, Tiborcz Istvánné Orbán Ráhel pedig mindeközben vadul toboroz. Előbbi üzletasszony kilenc embert rúgott ki a Whitedog Media nevű reklámügynökségétől, ami az állomány 12 százaléka. Utóbbi üzletasszony nemrég jelentette be, hogy az általa vezetett BDPST Konceptnél minden kulcsszereplő a helyére került. Van egy megfejtés az összefüggésre.
Jászai Gellért, a 4iG vezére a Pentagonban tárgyalt a héten. Az üzletember és csapata, valamint Magyarország amerikai nagykövete társaságában „produktív” tárgyalást folytatott Paul Godfrey-vel, az Egyesült Államok űrerejének jövőbeli koncepciókért és partnerségekért felelős vezetőhelyettesével, akinek bemutatták a HUSAT programot Magyarország űripari képességeit. Emellett stratégiai megbeszélést folytattak Jennifer D. Elzea-val, az amerikai Űrfejlesztési Ügynökség stratégiai kapcsolatokért felelős vezetőjével, valamint Lisa Smith-szel, a védelmi minisztérium terméktámogatásért felelős helyettes államtitkárával.
A fenti üzletemberekhez képest egyáltalán nincs benn a köztudatban Andrejszki Richárd. Ő a vendéglátóipari nagykereskedő Chef Market tulajdonosa, akivel annak kapcsán beszélgettünk, hogy cége a Culinaris új tulajdonosa lett.
A hét képe: kiszáradt Tisza
Rekord alacsonyra csökkent a Tisza vízszintje Szolnoknál
Youtube / Turista Magazin
Szomorú környezeti híreink következnek. A parajdi sóbánya katasztrófája miatt egyre sósabb a Maros vize, a megszokott sótartalom három-négyszeresét is mérik már a folyón. Ezzel nyilvánvaló összefüggésben a kormány stikában elintézte, hogy a sósabb vízzel is lehessen öntözni, mert ha hagyták volna a régiben a határértékeket, akkor az érintett öntözőrendszerekben ideiglenesen fel lehetett volna függeszteni a vízszolgáltatást.
Más folyóinkkal más baj van: mind a Duna mind a Tisza vízállása 30 éves mélyponton volt márciusban, jelentette a héten az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF). Újabb rossz hír jött Erdélyből is, szerdára virradó éjjel teljesen leégett a Vlegyásza-csúcson álló meteorológiai kutatóállomás. Korszerű szenzorok, sőt a több mint hatvanéves adatsorok nagy része is a tűz martalékává vált. Az állomás hó- és lavinamegfigyeléseket is végzett.
Dübörög a mesterségesintelligencia-ipar, és bár azt tudjuk, hogy iszonyatosan energiaigényes, hogy pontosan mennyit fogyaszt, azt nem, és aki tudhatja, az is kamuzik róla, írta kollégánk. De az MI energiaigényével a héten nemcsak írásban, hanem szóban is foglalkoztunk, erről szólt a zCast tavaszi évadának záró adása is, melyben a HVG fenntarthatósági podcastjának házigazdája, Fait Federika Rab Árpád jövőkutatót kérdezte. Az energiafelhasználás mellett szó esett az MI környezeti és társadalmi hatásairól és a fenntarthatóságáról is.
