Így győzte le a Nyuszi csoport kakaópartija a hiteles tájékoztatást

Mit is jelent a kormánybarát sajtó médiatúlsúlya, illetve egyenesen médiamonopóliuma a megyei napilapok piacán? Ezt vizsgálta meg a Mérték Médiaelemző Műhely, amely a kormányzati médiaholding védőszárnyai alá került megyei napilapok közéleti cikkeit kutatta át – miről, hogyan írtak a lapok, megjelenhetett-e minden politikai vélemény, szereplő, torzítottak-e a cikkek.

A megyei napilapok piaca csökken, de így is 1,5 millió olvasót érnek el az eladott 400 ezer példányukkal. Komoly véleményformáló tényezőt jelentenek tehát. "Kérdés volt tehát, hogy megpróbálják-e manipulálni az olvasókat, vagy elfogulatlanul, a mindenkori sajtóetikai alapelveknek megfelelően tájékoztatnak."

Az eredmények azt mutatják, hogy bizony manipulálnak.

• Mindig ugyanazok a hírek jelentek meg a 18 megyei lapban, csak más súlyozással. A belföldi hírek legtöbbször a kormányzati sikerekről szólnak, a külföldiek pedig egy adott ország problémáiról.
• A kormányra nézve kényelmetlen témákat rendre elhallgatták. A megjelenő problémákat vagy hamarosan megoldja az önkormányzat-kormány, vagy nem érintik a kormányzatot.
• A cikkek rendre elhallgatják az ellenzék véleményét. Az ellenzékről véleményt legtöbbször a Fidesz vagy a kormány fogalmazott meg.
• Hosszú interjúk jelentek meg kormányzati szereplőkkel. "Ha szakértőre vagy elemzőre volt szükség, akkor leggyakrabban (a TV2-ből és a köztévéből is jól ismert) Deák Dániel politológust, a kormányközeli Figyelő munkatársát szólaltatták meg."
• Olykor a vezető híreket is kormányközeli médiumokból vették át, a legtöbbet idézett forrás a Magyar Idők volt
• Akár 2,1 milliárd forintnyi állami hirdetés is landolhatott a lapokban.
• Hiányzik belőlük a helyi politika, oknyomozás, nagyobb teret kapott a képes riport, fesztiválbeszámoló, színes hírek.
• Címlapra kerülhettek korábban a kishír szintjét sem elérő információk, mint a Nyuszi Csoport kakaópartija vagy a méhkereki sör hőmérsékletének problémái.
• Strukturális problémák (pl. orvoshiány, munkaerőhiány) nem jelentek meg, csak mint egyedi esetek – igaz, az orvoshiány nem egy önkormányzat hibája.