„Magyarország a szó klasszikus értelmében liberális, hiszen a szólásszabadságot nem korlátozza, nem csak egyféle vélemény lehet a magyar közéletben, míg Brüsszelben ennek épp az ellenkezőjét látni, valójában Brüsszel az illiberális” – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Károli Szabadegyetem szerda esti előadásán az MTI tudósítása szerint.

Gulyással az eseményen Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora beszélgetett, aki arról is kérdezte, hogy szerinte mi a magyarok véleménye az Európai Unióról. A miniszter úgy látja,

az embereknek hozzá hasonlóan borzasztóan rossz véleménye van róla, mert semmi olyan nem történik az EU-ban, amit helyesnek tartana.

De ez nem változtat azon, hogy a XXI. század világgazdasági versenyében Európának muszáj egységes gazdasági közösségben lennie, és ezt az EU tudja garantálni – tette hozzá.

Az EU-s pénzek kifizetésének felfüggesztéséről szólva Gulyás úgy fogalmazott: aki elhiszi, hogy az EU a jog által szabályozottan működő intézményrendszer, az vagy rendkívül naiv vagy nem túl okos. Lengyelország példáját hozta fel, ahol az összes uniós pénz kifizetése fel volt függesztve, majd az új kormány, amely lábbal tiporja a jogállam alapjait, mégis megkapja a pénzeket, míg Magyarország nem jut hozzá még az Erasmus-támogatásokhoz sem.

Arra a felvetésre, hogyan lehetne elérni, hogy a nemzeti parlamentek nagyobb szerepet kapjanak az uniós döntéshozatalban, a miniszter azt mondta, vissza kellene térni arra az 1979-ig tartó gyakorlatra, amikor még nem külön választáson választották a képviselőket, hanem a nemzeti parlamentek delegálták őket, de erre egyelőre csak Magyarország nyitott.

Gulyás a korábbi alkotmányra és a jelenlegi alaptörvényre vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta: az alkotmány alkalmas volt arra, hogy az országot demokratikus körülmények között lehessen kormányozni, de hiányzott belőle, hogy az ország, az abban élő politikai nemzet miként gondolkozik magáról, mi a célja.

Arra a kritikára, hogy az elfogadása óta sokszor módosították az alaptörvényt, úgy reagált: a világ változása felgyorsult, 2010-ben annak rögzítése, hogy az apa férfi, az anya nő, még nem lett volna jelentősége, de ma már ezt szükséges leszögezni, mert úgy tűnik, hogy a nyugati világ nem követi a józan ész parancsát ebben a kérdésben. Vannak továbbá unióval kapcsolatos módosítások is, reagálni kell ugyanis az EU azon törekvésére is, miszerint megpróbál egyre több hatáskört magához vonni – tette hozzá.

Trócsányi azon felvetésére, miszerint a bírák mostanában sokat szerepelnek a sajtóban, Gulyás azt mondta, belső viták vannak a bíróság szervezetrendszerén belül, egyesek pedig megpróbálják ezeket felnagyítani. Az igazságszolgáltatás függetlenségét kétségbe vonó vélemények nem igazak – jelentette ki, megjegyezve, hogy tapasztalatai szerint kényesen ügyelnek arra a bírák, hogy ne foglaljanak állást politikai ügyekben.

A magyar–amerikai kapcsolatokról szólva Gulyás azt mondta, amíg a jelenlegi amerikai kormány van hatalmon, addig kiemelkedően jó kapcsolatok lesznek, mivel van egy ideológiai azonosság a hagyományos, konzervatív érték mentén.

Azt is kijelentette: biztos abban, hogy Donald Trump eljön Magyarországra az elnöki ciklusa során.

Az orosz–ukrán háború lezárásával és a kárpátaljai magyarok helyzetével kapcsolatban Gulyás Gergely kiemelte, Magyarország azt várja, hogy a kisebbségek tekintetében helyreáll a 2015-ben bevezetett nyelvtörvény előtti helyzet. Európának továbbá az az érdeke, hogy a háborút követően olyan biztonsági garanciák lépjenek életbe, amelyek a kontinens számára is védelmét garantálnak – tette hozzá.