„Nincs szabadság független igazságszolgáltatás nélkül” - Több ezren tüntettek a bírók mellett
Példa nélküli, hogy a bírók az utcán demonstráljanak, de most épp ez történik.
Az igazságügyi palota elől indult el a bírók tüntetésének menete a Nádor utca felé. A Kossuth téren már a tüntetés hivatalos megkezdése előtt leállt a villamosforgalom; munkatársunk helyszíni becslése szerint akkor még csak 2-3 ezren lehettek ott, amikor viszont elindult a menet, akkorra ennél jóval nagyobbra is nőhetett a létszám, amikor a tömeg eleje a Nádor utcában volt, akkor a vége még csak a Kossuth téren.
A többi tüntetéstől eltérően itt feltűnő, hogy nincsenek politikai szimbólumok, sem pártlogók, de még csak politikai jelszavak sem. Nem véletlen ez, a szervezők külön kérték, hogy így legyen.
Egy kis ellentüntetés is volt a tér sarkán, ezt devizahitelesek szervezték.
Sokan szolidaritásból jöttek, nem az igazságszolgáltatásban dolgoznak – mondták el a résztvevők közül többen is. Munkatársunk több pedagógussal beszélt a menetben, akik a pedagóguskirúgások óta úgy érzik, ki kell állniuk a jogállamiság mellett, amikor csak lehet.
A politikamentességről szólt a moderátor köszöntése is, ezt nagy tapssal fogadták.
Ha nem merem kimondani azt, amiben hiszek, nincs is jogom, hogy higgyek benne – kezdte a beszédét Boros Katalin, a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) elnöke. Sokakban kétségeket ébresztettek az elmúlt hónapok eseményei, hogy jogaink csorbulnak-e – folytatta. A bírósági szervezetrendszerben dolgozók anyagilag kiszolgáltatottá válnak a bérrendezés nélkül, a fejük felett hoznak róluk szóló törvényeket, miközben olyanokat véleményeket hallgatnak, mely szerint nem mondhatják el a véleményüket, ami nem igaz. Ezért vannak itt, „akkor tudjuk a társadalom érdekét szolgálni, ha a bírósági függetlenség teljes”.
Ez nem csupán egy hatalmi ág, ha a bírói függetlenség megrendül, minden állampolgár jogai veszélybe kerülhetnek. A mi álmunk, hogy céljaink eléréséhez elég legyen a tisztességes, magas színvonalú munka – tette hozzá, és azt is mondta:
Nincs szabadság független igazságszolgáltatás nélkül.
“A mi béreink szégyenteljesen, megalázóan alacsonyak” – ezt már Kajdi Rita, az Ajkai Járásbíróság igazságügyi alkalmazottja mondta. Az új bértábla csak növeli a kialakult feszültségeket, a kormány ígéretei pedig legfeljebb az inflációkövetésre jók.
Munkatársunk úgy mutatta be ekkor a demonstrációt: a legjólneveltebb tüntetés, amin valaha ott volt. Mindenki nagy csendben hallgatja a beszédeket, csak néha szakítják meg tapssal.
Rendszerszinten hátrányos megkülönböztetésben részesülnek a bírósági titkárok, pedig sokan közülük konkrét bírói feladatokat látnak el – mondta Tóth László bírósági titkár. Érezhető köztük egy frusztráltság, annyira rosszak a karrierlehetőségeik, ezért szerinte felül kell vizsgálni a jogállásukat, és ahol bírói feladatokat látnak el, ott ugyanolyan jogállást kell adni nekik. Külön problémaként emelte ki, hogy a bírósági titkárok alkalmazottak, márpedig az azt is jelenti, hogy utasíthatóak.
Után Mikael Sjoeberg, az Európai Bírói Egyesület elnöke következett. Ő is azt emelte ki: nem mindennapi, hogy a bírók az utcára vonulnak, és ez nem is kell, hogy így legyen, de teljes mértékben egyetért azzal, hogy a magyar bírók most így döntöttek. Meg kell mutatni a társadalomnak, hogy Magyarországon a jogállamiság mekkora kihívásoknak van kitéve. Szabad és független bíróságok nélkül a demokrácia nem működik. Az igazságügyi reformokat meg kell vitatni az érintettekkel, mielőtt elfogadnák, a magyar bírók javadalmazását pedig javítani kell.
Duro Sessa, a Nemzetközi Bírói Egyesület elnöke kapta a legnagyobb tapsot, amikor arról beszélt: a bírók nem a saját jólétükért demonstrálnak, hanem az ország összes polgárának javát szolgálják a kéréseik. A magasabb bírói fizetés biztosítja az igazi függetlenséget. És akkor is jelezni kell, ha más hatalmi ágak olyat lépnének, amely a jogállamiság és a független igazságszolgáltatás szellemével ellentétes.
Köszler Ferenc nyugalmazott törvényszéki tanácselnök azoknak a bíróknak is üzent, akik nincsenek ott a rendezvényen: mint mondta, ő maga is sok kritikát fogalmazott meg, de nem szabad félniük. A sorban utána következő Baka András egy korábbi mondatát vette elő:
az a bíró, aki fél, nem bíró többé.
A bírói kar most megosztott, miután a Kúrián dolgozók fizetésemelést kaptak, de nem egymással kell foglalkozniuk, hanem közösen képviselni az érdekeiket.
Utána pedig Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke következett, aki elsőként beszélt arról: volt, aki felvetette a tüntető bírók listázását (nem nevesítette, de Bayer Zsoltról volt szó), a tömeg ekkor fütyült először.
Zavar van a fejekben a bírói véleménynyilvánítást illetően – mondta. A bíróknak pártpolitikát folytatniuk nem szabad, de a véleményüket a saját munkájukról igenis elmondhatják. Sőt, amikor az igazságszolgáltatás függetlensége vagy a jogállamiság veszélyben van, akkor a bíróknak nem csak joga, hanem kötelessége is felszólalni ez ellen. Szerinte az 1970-es évek eleje köszön most vissza: a bírák egyénileg függetlenek, de a teljes rendszer olyan, hogy a bíróságok nem tudják betölteni a fékek és ellensúlyok szerepét.
Matusik Tamás, a Budai Központi Kerületi Bíróság csoportvezető bírája folytatta a beszédeket azzal: bárkinek bármikor szüksége lehet a független bíróságra, úgyhogy ha a bíróság függetlensége veszélybe kerül, az minden ember számára veszélyes. A szőnyeg alá söprés módszere csak ideig-óráig működhet. Kiszolgáltatottá és vezényelhetővé tennék a bírák nagy részét, ezt nem hagyhatjuk – mondta. A Kúria elnöke azt üzente, hogy a bíróknak a tárgyalóteremben a helye, de aki most itt van a tüntetésen, az jövő héten is ott lesz a tárgyalóteremben – tette hozzá. Arról is beszélt, hogy a mostani tüntetéssel új helyzet kezdődik, „nem lépünk vissza”, mindenkinek át kell gondolnia, mit tehet még és össze kell fogni a bíróságok leuralását célzó törekvések ellen a mindennapi munkában is, „hogy ne másoknak, csak a törvényeknek és a lelkiismeretünknek akarjunk megfelelni.”
Szántai Orsolya, a Veszprémi Járásbíróság bírája zárta a felszólalásokat. Mindannyiunknak fontos az igazságszolgáltatás függetlensége, ez minden magyar állampolgár közös ügye – mondta. Ő is kitért arra, egy ilyen rendezvényen beszélni és részt venni is szokatlan érzés egy bírónak, de nem szabálytalan. Nem szabályt szegni jöttek ide, hanem kinyilvánítani a függetlenségüket.
Nem vittek talárt
Az, hogy bírák nyíltan, az utcán demonstráljanak Magyarországon, gyakorlatilag példa nélküli. Tavaly decemberben a Res Iudicata Egyesület már szervezett egy nyilvános kiállást, azt azonban szándékosan nem demonstrációnak hívták. A tüntetés szót a szervezők most is igyekeztek kerülni, az esemény szigorúan politikamentes: pártpolitikai jelvények, szimbólumok megjelenítése, és ilyen jellegű bármilyen egyéb megnyilvánulás tilos. A résztvevők otthon hagyták a talárt is, annak viselésére ugyanis szintén szigorú szabályok vonatkoznak.
Az elővigyázatosság nem volt véletlen, az esemény nagyon hamar a kormányzat célkeresztjébe került. Bayer Zsolt a Magyar Nemzetben írt arról rövid szösszenetet, hogy listázni kellene a tüntetésen megjelenő bírákat, Gulyás Gergely miniszter a kormányinfón fejtette ki, hogy nehezen tudja a hivatásrenddel összefüggésben értelmezni, hogy egy bíró tüntet, Varga Zs. András, a Kúria elnöke pedig az Indexnek adott interjúban azzal jött, hogy a bíróknak a tárgyalóteremben a helyük.
Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke viszont többször is leszögezte, senkit nem érhet retorzió a részvétel miatt. Véleményét az Országos Bírói Tanács (OBT) is osztotta, igaz, ők pont a héten adtak ki arról egy második közleményt, mely szerint amiatt sem érhet hátrány senkit, ha nem megy el.
Csak a pénz kell?
A kormánynak azért különösen kellemetlen a bírók nyilvános kiállása, mert sem a nemzetközi közvélemény, sem pedig az Európai Bizottság előtt nem mutat jól, hogy az igazságszolgáltatás szereplői szükségét érezték a megmozdulásnak. Ha ugyanis kiderül, hogy a korábban elfogadott igazságügyi reformok nem elég hatásosak, visszalépést jelentenek, az akár ismét veszélyeztetheti az uniós forrásokat.
Az elmúlt napokban a kormánymédia igyekezett is úgy beállítani a tüntetéseket, mintha a szervezők célja csak az lenne, hogy még több pénzt csikarjanak ki a kormányból. Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt magyarázta, hogy a bírói illetmény 2027 januárjára 2 millió 250 ezer forintra emelkedik. Csak azt felejtette el megemlíteni, hogy az átlagbér ez esetben nagyon csalóka, hiszen a kúriai bírák és a bírósági vezetők bére húzza fel. Az anomáliákra a Res Iudicata Egyesület is figyelmeztetett.
A bírói szervezet számításai szerint a valódi átlagbér 600 ezerrel kevesebb, mint amit a kormány állít.
A bérrel kapcsolatos vagdalkozás azért is felesleges, mert ahogy Endrédy Zoltán, a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) elnökségi tagja a hvg.hu-nak korábban fogalmazott: nem valami ellen, hanem valamiért, egészen pontosan a bírósági rendszerért demonstrálnak. Ez a három pedig a jogállami igazságügyi jogalkotás, a bírói véleménynyilvánítás szabadsága és csak az utolsó a „hivatásért méltó bér”.
Zsarolás és alkuk
A bírósági szervezetrendszerben gyakorlatilag november óta áll a bál, amikor is a költségvetési tervezetben a kormány egyetlen fillér emelést sem ígért a bíráknak és az igazságügyi alkalmazottaknak, annak ellenére sem, hogy Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke az illetményalap 35 százalékos visszamenőleges emelésére tett javaslatot.
Hamar kiderült, hogy a kormányzat a béremelést egy négyoldalú megállapodástól tette függővé, melyet az Országos Bírói Tanács tagjai gyorsan meg is szavaztak, majd a Kúria és az OBH elnöke is aláírta. A botrány azonban akkora lett, hogy bírák és igazságügyi alkalmazottak százai írtak elítélő leveleket, majd részben emiatt lemondott Szabó Péter, az OBT előző elnöke is. Miután pedig a kormány decemberben ígérete ellenére kihagyta őket a bírákat érintő jogszabályok véleményezéséből, a testület januárban érvénytelenítette a teljes megállapodást. Tuzson Bence igazságügyi miniszter azonban a felmondás ellenére jelezte: „kormányzati oldalról a megállapodást továbbra is hatályosnak tekintjük”.
A történtek miatt januárban az igazságügyi tanácsok európai közösségét képviselő ENCJ végrehajtó bizottsága is Magyarországra látogatott. A nemzetközi szervezet pénteki közleményében azt írta: megállapításuk szerint az igazságszolgáltatás függetlensége Magyarországon „jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe”.
Az érintettekkel folytatott megbeszéléseik fényében pedig négy kulcsfontosságú, figyelmet igénylő területet azonosítottak: a bírák szólásszabadsága, az igazságszolgáltatáson belüli reformokkal kapcsolatos megfelelő konzultáció, a szolgálati bíróságok és a bírói fizetések.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
