Januártól változtak a vállalkozásokat érintő munakvédelmi szabályok: szigorúbban és hatékonyabb eszközökkel ellenőrzik a foglalkoztatók munkavédelmi kötelezettségeit. Összefoglaltuk.

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség még 2007-ben átvette a munkaegészségügyi feladatokat az ÁNTSZ-től, és az ezek ellenőrzése során szerzett tapasztalatok indokolták a változások nagyobb részét. A munkáltatói kötelezettségek ellenőrzéséhez, kikényszerítéséhez hatékonyabb hatósági eszközökre volt szükség, melyeket a jogszabályváltozás megteremtett.

A változások főbb pontjai:

1. Az egyik legjelentősebb változásként szabályozza az egyes, fokozott munkahelyi ártalommal járó, különös egészségkárosító kockázatot jelentő környezetben, időtartamban végzett munka esetén a munkáltató által megteendő speciális intézkedéseket: - Munkáltatóknak munkahigiénés vizsgálatot kell elvégezniük az alkalmazott technológiákban előforduló veszélyes anyagok vagy készítmények kockázatértékelésének elkészítése során. - Emellett fokozott figyelmet kell fordítaniuk a munkahelyi kockázatok értékelése során a munkavégzés pszichoszociális kockázatainak – amelyek többek között káros stresszt idézhetnek elő – a felmérésére, megelőzésére, csökkentésére vagy kiküszöbölésére.

2. A munkavédelmi bírságot eddig főleg munkabiztonsági jellegű tényállásoknál lehetett kiszabni. Januártól a munkaegészségügyi szempontból lényeges veszélyeztetést jelentő esetek is bírságolhatóak. Külön jogszabályban előírt expozícióbecslés/-mérés hiánya, foglalkoztatási tilalom megszegése is szankcionálható. 

3. A munkavédelmi ellenőrzéshez – különösen a foglalkozási megbetegedések kivizsgálásához – szükséges egészségügyi adatokat a hatóság megismerheti és erre adatkezelési felhatalmazást is kap. 

4. A hatékonyabb hatósági ellenőrzést segítő jogosultságokkal bővíti ki a munkavédelmi felügyelő intézkedési lehetőségeit. Ilyen többek között a veszélyes tevékenység, az üzem, illetve üzemrész, munkaeszköz működése, használata felfüggesztésének elrendelése határértéket meghaladó expozíció, a rákkeltő, mutagén, teratogén hatású veszély, illetőleg a nem megfeleli védelmet nyújtó védőeszköz használata esetén.
 
5. A felügyelőség munkája során közreműködhet a rendőrséggel, munkahigiénés vizsgálatot rendelhet el, s a felügyelő megállapíthatja törvényi vélelemmel azt, hogy ki a munkáltató. Ez utóbbinak akkor van jelentősége, amikor egyidejűleg több munkáltató végez munkát, és az ellenőrzöttek együttműködésének hiánya miatt gyakran jogilag aggályos tisztázni a munkáltató személyét.

6. A Mvt. munkavédelmi képviselettel kapcsolatos szabályait a gyakorlati tapasztalatok alapján pontosította. Az ötven főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál nem kötelező munkavédelmi képviselő választást tartani, de a szakszervezetnek, üzemi tanácsnak vagy a munkavállalók többségének ez esetben is kezdeményezheti a választás megtartását, a munkáltató pedig köteles a választást lebonyolítani és a szükséges feltételeket biztosítani. A megválasztott munkavédelmi képviselő személyéről a munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalókat.  

7. A záró rendelkezésekben újabb, zömmel munka-egészségügyi szakmai tartalommal bíró fogalmakat határoz meg a törvény az új munkáltatói és hatósági feladatok végrehajtásához, helyes értelmezéséhez. Ilyen például a munkahigiénés vizsgálat, illetve veszély fogalmának pontosítása.

Kling Péter
munkavédelmi szakmérnök
Forráshttp://www.munkavedelem.biz/