Áfatörvény: hogyan kell értelmezni?

A jelenlegi áfatörvényből bizonyos gazdasági események adókövetkezményeinek meghatározásánál három-négy verzió is kiolvasható, ha az ember értelmezni kezdi. Az APEH – az eddigi tapasztalatok alapján – ígéretéhez híven méltányosan jár el az ellenőrzések során, bár nem árt ez irányú ígéretükre emlékeztetni őket az ellenőrzési jegyzőkönyv átvétele után.

  • unknown

Az adóköteles, adóáthárítással történő ingatlanértékesítés az, amikor áfával növelt összegben kell eladni az ingatlant, vagyis az áfát az eladónak fel kell tüntetnie a számlán, s az ügyeletet követően be kell fizetnie – mondta Vira Sándor az áfatörvényt értelmező Saldo-konferencián elhangzó előadásában. Ez esetben tehát fő szabályként nincs fordított adózás.

Ezek az esetek, ha:

- az ingatlan első, rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, de már építés alatt áll;
- az első használatbavétel megtörtént ugyan, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése (tehát nem a használatbavételi engedély dátuma, hanem a jogerőre emelkedéséről szóló határozat dátuma) és az értékesítés között még nem telt el két év;
- építési telekről van szó (csak az önkormányzat tud nyilatkozni arról, hogy ebbe a kategóriába tartozik-e);
- adóalanynak egyébként nem minősülő személy sorozatosan értékesít ingatlant.

Adófizetés alól mentesül az eladó, ha az ingatlant kizárólag (a törvény 85-86-es paragrafusban felsoroltak) termékértékesítéshez, szolgáltatásokhoz használta és a termékhez adólevonási jog nem kapcsolódott. Ilyen például, ha egy fogorvos rendelőt építtet (a fogorvosi tevékenység tárgyi adómentes) és azt a használatba vételi engedélyt követő két éven belül eladja. A két éven belüli eladás alapesetben áfás, de itt tárgyi adómentes tevékenységről beszélünk, így az értékesítést is tárgyi mentesen kell realizálni.

A cikk folytatását olvassa el itt!

Hozzászólások

Útmutató cégvezetőknek