Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#4)
Budapesten állandósultak a dugók, drága az élet, rossz a levegő. Akkor vajon miért jó itt élni? Talán mert a város eljutott arra a pontra, amikor gyakorlatilag minden egyes napra, estére kínál valami izgalmas, olykor egyedülálló kulturális élményt. A kulturális termelés húzza ki az állóvízből a várost és az országot? Elemzők szerint igen.
Persze, a kultúrát közelről figyelők számára árnyaltabb a kép. Fájó a Kultiplex bezárása. Zavaró, hogy a mennyiség nem áll viszonyban a minőséggel a pesti színházaknál. Hogy a kulturális színtérre "felülről" rápakolt MÜPA éves fenntartási költsége mennyivel terheli a tárca büdzséjét (2007-ben 11 milliárddal). Az is, hogy a nagy sikerű megakiállítások olykor vitatható szakmai kvalitásúak. Mégis - ahogy a költő mondja - az élet él és élni akar. A "big picture", az érzékelhető összproduktum, a kulturális össztermék egy mozgalmas és irigylésre méltó várost mutat.
Corvin tető Régi épület, új városi térhasználat © Stiller Ákos |
| Szerteágazó ágazatok |
A kulturális és kreatív iparágak (ágazatok) meghatározása, azaz a terminológia még csak mostanában alakul. Különböző szakértők, felmérések olykor mást és mást értenek ide tartozónak. Az efféle ágazatokkal igen tudatosan foglalkozó brit kulturális politika alkotott egy meghatározást a kreatív iparágakra: azok, amelyek az egyéni kreativitáson, képességen és tehetségen alapulnak s amelyek a szellemi tulajdon kiaknázásával teremtenek érétket és munkahelyeket. Ez szép, de talán kissé általános. Amerikai vizsgálatok - s a hazaiak is - gyakran a szerzői jogi iparágakat veszik alapul a kiadói ipartól a művészi tevékenységen át a desuign-ig, a divatig, a szoftverkészítésig. Ez kiegészül a kulturális ágazattal, amelybe már a művészeti intézményektől a televíziózásig, filmgyártásig a kulturális termelés egésze beletartozik. Ennek kiszolgáló-háttere még szélesebb; s a hardverkereskedelemtől a vendéglátóipar bizonyos vonatkozásaiig már a gazdaság más szegmenseit érinti. |
Ami pedig az idegenforgalmat illeti, a kultúra vezet New Yorkban. 2006-ban a városba 44 millió látogató érkezett, s 24 milliárd dollárt költött. Az Alliance for the Arts nevű alapítvány kutatása szerint a látogatók 7,5 százaléka direkt kulturális céllal jött a városba. A nevezetességek listáján pedig rendre a Metropolitan Museum of Art vezet, 2007-ben több mint ötmillióan látogatták.
Az Arts Council England (nagyjából a magyar NKA, a Nemzeti Kulturális Alap angliai megfelelője) felmérése szerint csak a londoni kulturális szektor 25-29 milliárd font bevételt realizál évente, ezzel második a hagyományos üzleti szektor mögött. A város harmadik legnagyobb munkáltatója ez a terület, félmillió londoninak adva munkát. 1995 és 2000 között minden negyedik új munkahely a kultúrában teremtődött.
A városban két opera, több mint 150 galéria és múzeum, 19 nemzeti múzeumi intézmény, több mint 200 színházi játszóhely, 125 tánctársulat és 2600 zenei csoport működik. Mindez persze nem csak az ezekben dolgozó "művészeti munkaerőt" mozgatja, hanem a menedzsmenteken keresztül a technikai-kiszolgáló iparon át ezek kereskedelmi és ipari hátteréig sokféle tevékenységet, fontmilliárdokkal járulva hozzá a gazdasági össztermékhez.
Budapestről kevés az adat, nem tudni például, hogy a városi GDP-ben mekkora a kulturális és kreatív ágazatok aránya. A minisztérium és a város a saját fenntartású intézményekről nemigen készít hatékonyság-vizsgálatot sem, igaz, ezt szinte lehetetlen is mérni a kultúrában.
Országos kutatás azonban volt arra nézve, hogy a hazai cultural and creative industry, vagy legalábbis annak bizonyos szegmensei milyen viszonyban állnak a gazdasággal.
A Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) az szerzői jogi szektort vizsgálta, azaz a copyright-os iparágat, a kiadástól a szoftverekig, még 2002-ben. A 2005-ös jelentésük is még ezen adatokból indul ki; e szerint a teljes szerzői jogi szektor bruttó hozzáadott értéke 2002-ben 987 milliárd Ft-ot képviselt, ami a nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték 6,67 százalékával volt egyenlő. A bruttó kibocsátáshoz való hozzájárulása 9,68% volt. 278 ezer főnek adott munkát, és ez akkor az összes foglalkoztatotti létszám 7,1 százalékának felelt meg.
Összehasonlításképpen, a mezőgazdaság részesedése a bruttó hazai GDP-ben 2007-ben 4 százalék volt. A korábbi összevetésben a teljes szerzői jogi szektor 6,67%-os, illetve a primer szerzői jogi ágazatok 3,96%-os GDP-hez való hozzájárulását olyan ipari ágazatokkal állították párhuzamba, mint a gépipar (7,53%), a vegyipar (4,43%), az építőipar (5,32%), a textilipar (1,26%), a kohászat, a fémfeldolgozás (1,79%), a villamosenergia-ipar (2,98%).
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#4)
Demokratata
uhum
Re #2: Az ipar megnevezés valamiféle gazdasági tevékenységre utal. Ott a piac a mértékadó. Megmérettetik - és ha van rá igény, megmarad. <br>A helyi szerepkeresés éppen ezért helyi támogatást igényel elsősorban. Helyi összefogást és az egyensúly, kockázatok, teherviselőképesség és az arányosság (ld #1!) figyelembevételét. No meg a fedezet (erkölcsi és anyagi) biztosítását, vállalását is. (Pécs esetét figyelembevéve - nemcsak a tervezésben, hanem a kivitelezésben is- ld #1 utolsóelőtti bekezdést!) Tehát egy felelős magatartást.<br>