Ha csak a budapesti aluljárókban és a 4-es, 6-os villamoson megélt tapasztalatokból indulunk ki, erősen alátámasztottnak tűnik a sztereotípia, miszerint a magyarok nem szeretnek adakozni. Az itthon még csak gyerekcipőben járó adományboltok működéséből azonban épp ennek az ellenkezője derül ki. Ha nem pénzt kell adni, rengeteg az adomány, az emberekben pedig ott van a segíteni akarás.

Fél órát töltöttünk el a XII. kerületi E-cherry Adományboltban, de ennyi idő alatt is befutott egy szatyor ruha, és egy nagyobb táska tele romantikus női regényekkel. Romanák, Szívhangok és Tiffanyk minden mennyiségben.

Az adományboltok működésének lényege, hogy ezekbe az üzletekbe bárki beviheti a számára feleslegessé vált dolgait: ruhákat, könyveket, kerámiákat, edényeket, játékokat, csecsebecséket. Bár előfordul, hogy valaki félreérti, és pénzt vár a holmijaiért, itt nincs szó ilyesmiről. Az adományozott tárgyakat az üzletben ingyen átveszik, beárazzák, és nagyon olcsón eladják. A bevételt, vagy annak egy résztét pedig általában valamilyen civil szervezethez juttatják el.

E-cherry Adománybolt az Alkotás úton

Stiller Ákos

Sok a vadhajtás

Magyarországon az első adományboltot négy évvel ezelőtt nyitotta meg a Kórházi Önkéntes Segítő Szolgálat Alapítvány – ők a bevételből kórházi betegek mellé toboroztak és képeztek önkénteseket. Ez az alapítvány azóta megszűnt az adománybolttal együtt, de országos szinten már 30-40 ilyen üzletet találunk (vidéken például Békéscsabán, Vácott és Pécsett is) – ezt már Vízkelety László mondja, aki részt vett az említett első adománybolt megnyitásában is, és aki mint adománybolt-hálózati vezető, most több üzlet működéséért is felel a Közösségi Szociális Szövetkezet munkatársaként.

"Mivel az adománybolt kifejezésnek kezd megnőni a marketingereje, az üzletek között sok a vadhajtás. Egyesek csak kirakatnak használják a boltot, és adományozófogó irodaként működnek ahelyett, hogy valódi társadalmi feladatokat látnának el. Ez persze idővel ki fog tisztulni" – magyarázta a hvg.hu-nak Vízkelety.
A VII. kerületi Mozaik Adománybolt üzletvezetője, Bagdi Nóra is hallott már erről a jelenségről, amihez szerinte hozzájárul, hogy jelen pillanatban senki nem ellenőrzi, ki, és milyen célból nyit ma Magyarországon adományboltot. Hiányzik a kontroll, amit ide vonatkozó jogszabályok vagy protokollok megalkotásával lehetne orvosolni.

Az önkormányzat nem játszik

A kontroll hiánya mellett a másik problémás pont, hogy a nyugati mintákkal szemben itthon egyelőre sem az önkormányzatok, sem az állam nem nyitott arra, hogy támogassa ezeket az üzleteket – ha más nem, kedvezményes bérleti díjakkal.

A Mozaik például az első évben úgy tudott működni, hogy a bérleti díjat kifizette az egyik szponzoruk. "Az önkormányzat nem volt nyitott a támogatásunkra, és nagy csalódás, hogy ebben nem sikerül változást elérnünk. A bevételünk nagy része a bérletre megy el, és bár mi nem profitalapon működünk, ugyanannyit kell fizetnünk, mint a piacon bárki másnak" – mondta Bagdi Nóra.

Autót az adományboltba

Nagy-Britanniában, Németországban és a Benelux Államokban már nagyon komoly hagyománya van ezeknek az üzleteknek. Nagy-Britanniában például több mint hatezer charity shop működik, Németországban vagy Ausztriában pedig túlmentek a hagyományos modellen, és hatalmas re-use centereket hoztak létre. Bécsben például Vízkelety szerint kevés ilyen üzlet van, de azok 5000 négyzetméteresek. "Ide akár még egy autót is be lehet adni, ha valakinek nincs kedve vacakolni az örökségével."

Mozaik Adománybolt a Dohány utcában - kattintson galériánkért!

Üveges Zsolt

Ezeknek a központoknak a működtetésébe az állam is beszáll bér- és járuléktámogatással, sokszor alkalmaznak hátrányos helyzetű embereket, feldolgozással, újrahasznosítással és környezetvédelemmel is foglalkoznak, de a lapunknak nyilatkozó hálózati vezető szerint mindehhez a magyar viszonyok még nem érettek.

"Próbálunk efelé elmozdulni, de Magyarországon állami támogatás híján egy ilyen központ működtetése nem lenne gazdaságos."

Főleg, hogy az átlagos adományboltok is tartalékok nélkül működnek. Ahogy Vízkelety fogalmazott: "Fenntartható egy ilyen bolt üzletileg is, de ez egy kötéltánc. Egy pénztárgépcsere például már fejtörést okoz."

Misszió

Bagdi szerint is csak pengeélen tartható fenn egy ilyen üzlet, de megéri. A Mozaikban például, amelyet a Menedékház Alapítvány működtet, a profitból hajléktalan embereknek adnak munkát. Ők segítenek a beérkező adományok válogatásában, pakolásában, mosásában, vasalásában, és az is előfordul, hogy eladóként is kapnak munkát.

A Menedékház friss kezdeményezése, hogy a hajléktalanok támogatásán túl, a Motiváció Alapítvánnyal együttműködve megváltozott munkaképességű embereknek is segítenek. Az egyik eladó, Anikó például így került az üzletbe két héttel ezelőtt.

Anikó tapasztalatai szerint leginkább azok jönnek be a boltba vásárolni a környékről, akiknek létkérdés, hogy egy háztartási cikkhez például már akár 150 forintért is hozzájuthatnak. Szintén gyakori vendégek a külföldi fiatalok, akiknek egyrészt régről ismert, megszokott konstrukció az adománybolt, másrészt izgalmasnak találják a retro holmikat.

Egy másik érdeklődő réteg a nézelődő kincskeresők csoportja, akik akár órákat eltöltenek az üzletben válogatva. Hozzájuk hasonlóan az idősek is órákig elbabrálnak, de ők sokszor a társaság miatt jönnek, beszélgetni egy jót.

Vízkelety azt mondja, ők törekednek is arra, hogy az E-cherry boltok közösségi terekként is funkcionáljanak, ezért szerveznek bulikat és filmvetítéseket is, ahova a vevőiket is meghívják.

Az adományozói kör zömmel magánszemélyekből áll össze, a cégekre nem jellemző az adományozásnak ez a formája. "Az embereknek sokszor megnyugvás, ha például egy hagyatékot, vagy annak egy részét bevihetnek egy adományboltba, és nem kell kidobniuk a kukába. Így tiszta szívvel válhatnak meg tőle" – magyarázta Vízkelety. Ezért is tekint az üzleteikre kényelmi szolgáltatásként is az adományozók felé.

Mozaik adománybolt - kattintson galériánkért!

Üveges Zsolt

"Itthon az adományboltok vevőkultúrája nem olyan erős, mint nyugaton, vagyis az emberek egyelőre az ár miatt jönnek be, és nem az eszme miatt" – mondta lapunknak Bagdi, de az ő szavait támasztotta alá Vízkelety is, amikor arról beszélt, hogy nálunk egyelőre még erősebb a napi önérdek és a szegénység.

Olcsóság van

Ezeket a boltokat azért is szeretik az emberek, akik között nagyon sok a törzsvásárló, mert itt egy turkálóhoz, vagy egy antikváriumhoz képest sokkal olcsóbban juthatnak hozzá az árukhoz. Az E-cherryben mindig van ingyenes kosár is, de egyébként is minden 30-60 százalékkal olcsóbb, mint a használtruha-kereskedésekben, vagy régiségboltokban.

Anikó szerint akár egy nullát is le lehet venni az itteni portékák árából egy nagykörúti turihoz képest, pedig vannak vadonatúj darabok is. A pólók, blúzok és ingek egységesen 400 forintba kerülnek, ottjártunkkor pedig egy télikabát volt a legdrágább darab: 1200 forintot kértek érte. Ha van készleten, ennél valamivel többe szokott kerülni a férfiöltöny.

Az E-cherryben is hasonló a helyzet, ott az ingyenes áruk után a 150 forint a legalacsonyabb egységár, a legdrágább pedig egy lexikonsorozat volt 5000 forintért.

Szinte semmi nem kerül a kukába

A behozott adományoknak maximum 2-3 százaléka kerül a kukába. Ahogy az E-cherry vezetője fogalmazott: "Nem válogatunk, nem szólunk le semmit, mert piszkos, vagy sérült. Nekünk a környezeti fenntarthatóság is fontos, ezért ha valami itt helyben nem eladható, azt továbbadományozzuk a megfelelő helyre, ahol még tudják hasznosítani."

Jó példa erre, hogy egy doboz litván nyelvű képzőművészeti könyvet ők nem feltétlenül tudtak volna eladni, ezért az a pakk a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának könyvtárába került. A Menedékház Alapítvány pedig legutóbb a tatabányai Mésztelepre vitt a felhalmozódott adományokból.