szerző:
Lukács Andrea

Családi házból több is van már az országban, amelynek meglepően alacsony a rezsiköltsége - függetlenül a politikai kampányoktól és a hatósági árképzéstől -, de már van olyan társasház is, amiben a lakók havi négyezer forintból megússzák a rezsit. A kulcsfoglamon nem az állami akarat, hanem a fenntartható építészet. Elmentünk két ökoházba Budapest "legbelebb" belvárosába.

E területen a fenntarthatóság leginkább a hatékony energiafelhasználást jelenti: minőségi építőanyagokat, jó szigetelést, jól záródó ablakokat, továbbá a nap, a szél, a víz, a föld energia felhasználását a lakótérben - definiálta a hvg.hu kérésére Piros Panna enteriőr dizájner az utóbbi években sokszor hallott frázist. "A fenntarthatóság érvényesítése egyrészt az építő felelőssége, például hogy már az építkezés elején figyelmbe vegye a tájolást, másrészt a belsőépítésznek is figyelnie kell arra, hogy a belső dizájnban is jó minőségű, tartós dolgokat használjon vagy mondjuk, újraértelmezzen régi, örökölt bútorokat. És persze ez a szempont általában megdrágítja az építkezést. ". 

Társas ökoélet

Hogy mennyire nagy beruházásra van szükség, azt a Márton ÖkoHázak kivitelezőjétől tudtuk meg. A cég Ferencváros rehabilitációs övezetében építette meg Budapest egyelőre egyetlen öko-társasházát. A 2013-ban átadott, négyemeletes, 36 lakásos épületben a fűtés, a hűtés, és a használati melegvíz-ellátás geotermikus energiával történik. Ehhez 12 darab talajszondára van „csupán” szükség - magyarázta kérdésünkre Mészáros Szilveszter. Ezek 100 méter mélyre lefúrva 12-14 hőfokos talajvizet pumpálnak fel a hőszivattyún, és így - kis rásegítéssel - az egész fal- és padlószerkezetet behálózó csőrendszerben keringő víz télen-nyáron biztosítja a termosztáttal állítható kellemes hőérzetet.

Ökoház 9. kerületi a Márton utcában
©

A mélygarázsban egy kis 20 négyzetméteres helyiségben elfér az összesen 40 millió forintos rendszert működtető összes berendezés, aminek a zümmögése az alagsorban is alig hallható. Ezzel a geotermikus megoldással egy 50 négyzetméteres lakás havonta mindössze 4000 forintot költ rezsire, legyenek kint mínuszok, vagy hőségriadó. Utóbbi alkalmával például a lakásból elvont hőt hasznosítják a használati melegvíz előállítására.

A 40 milliós többletköltség egy lakásra lebontva kicsit több mint egymillió forint, azaz ennyivel többe kerül (a minőségi alapanyagok mellett) egy lakás kivitelezése. A havi 4 ezres rezsi azonban 100-200 ezres megtakarítást jelent évente egy normál lakás fenntartásához képest, azaz 5-6 év alatt bőven megtérül a többletbefektetés.

A házban 393-415 ezer Ft/nm áron nagyon gyorsan elkeltek az otthonok, a vevők között sokan az építő miskolci projektjének sikere után döntöttek az ökolakás mellett. Bár a beruházó, a TRX Consulting szóvivője, Terjék Tímea azt is elmondta, hogy korántsem a környezettudatosság az, ami a magyar vevőket egy ökolakás megvásárlásánál motiválja, hanem az alacsony rezsiköltség. De 2008-ban, amikor az első ilyen ház megépítését elhatározták, őket is inkább a válság okozta ingatlanpiaci kényszerpálya vitte rá a kísérletezésre.

A teljes geotermikus rendszer elfér mindössze 20 négyzetméteren
©

Akkoriban ugyanis Miskolcon a városvezetés csak úgy adott engedélyt a társasház-építésre, ha távfűtést, vagy alternatív, környezetkímélő módszert alkalmaz az építő. Terjék István úgy döntött, belevág az utóbbiba, bár sokan le akarták beszélni róla, méghozzá azzal a furcsa érveléssel, hogy „mivel ilyen nincs még Magyarországon, ezért nem is fog működni”. Hogy működik arra nemcsak a második, budapesti projekt a bizonyíték, hanem hogy van még tovább. Terjék Tímea arról a tervéről is beszélt a hvg.hu-nak, hogy szeretnének majd egy olyan tartályt is beépíteni a következő projekt lakásaiba, ami az úgynevezett szürkevizet átszűri, majd visszavezeti a lakásba. A nem koszos, de ivásra-főzésre alkalmatlan víz így wc-öblítésre, kézmosásra tökéletesen alkalmazható lenne, amivel egy lakás összes vízhasználatának 30 százaléka helyettesíthető, és ennek ára megspórolható lenne.

De a házhoz tartozó 6000 négyzetméteres parknak is szerepe van. A lehető legtöbb fával beültetett zöld terület oxigéntermelése oázis a belvárosi élettérben: mindössze egy kilométernyire, a Ferenc körút-Üllői út sarkán található például az a kijelző, ami a város szennyezettségi mutatóival riogat.  

Nem támogatják

Hogy miért nem épülnek csak és kizárólag ilyen házak a városban? A kérdésre nincs logikus válasz, arra pedig végképp nincs, hogy az igazi rezsicsökkentő módszert miért nem kap kormányzati és önkormányzati támogatást. "Sajnos amikor elkezdtük az építkezést csak 10-12 lakásos társasházak fejlesztésére lehetett pályázni, illetve az energetikai felújításra igényelhető szubvenciót is csak régebben épült házakra, panelekre vehető igénybe" - mondta Terják Tímea, aki szerint nemcsak a fejlesztők, hanem a leendő lakók segítésével is hozzá tudna járulni az állam a valóban szebb és zöldebb jövő megvalósításához. És bár létezik olyan pályázat, ami passzív családi házak építéséhez nyút támogatás, ha valaki a városi, tömbházas életet választja, saját erőből kell megoldania a zöld lakhatást. 

A régieket támogatják

Az Új Széchenyi Terv, Társasházak energetikai felújítása alaprogramban költségvetési forrásból rendelkezésre álló tervezett keretösszege 834,2 millió forint volt 2013-ban. Az tavaly augusztus 21-ei határidejű pályázaton az 1971 előtt, hagyományos technológiával, égetett tégla falazattal készült, legalább 20 lakásos társasházak vehettek részt. Ennek a körnek először indult állami forrásból támogatott, energetikai beruházásokra ösztönző pályázat. A kiírás komplex felújítások megvalósítására ösztönzött. A támogatás mértéke és intenzitása az energetikai jellemzőket javító elemek komplexitásának függvényében, lakásonként maximum 750-900 ezer forint volt. Az egy társasház által igénybe vehető támogatás teljes összege nem haladhatta meg a 60 millió forintot. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye szerint A 834,2 millió forintos támogatási keret mintegy 1,7 milliárd forint megrendelést hoz az építőiparnak.  

Nem érintené az ilyen házakat ugyanis semmiféle gázválság és az energiaár-ingadozás sem lehet számottevő, bár elektromos energia szükséges ahhoz, hogy a vízpumpa felpumpálja a vizet a házba, majd vissza a földbe. Az Elektromos Művek kedvezményes geotarifája (jelenleg ez a lakossági felhasználóknak bruttó 25,8, míg a normál díjszabás 39,842 Ft/kW) viszont további segítség ahhoz, hogy alacsonyan maradjanak a költségek. Mégsem gondolkodik a sok ingatlanfejlesztő a lakók pénztárcájával. Ehhez ugyanis arra is oda kellene figyelni, hogy minőségi anyagokat építsenek: megfelelő vastagságú falakat húzzanak például fel, hogy tartsa is azt a hőt, amit földből nyertek.

Zöld iroda

Aki viszont elkötelezi magát a zöldebb élet mellett, azt még az sem tántorítja el, hogy egy több mint 100 éves, sőt műemlékvédelem alatt álló épületet korszerűsítsen. A VI. kerületben, a Liszt Ferenc tértől egy saroknyira nehéz fába vágta a fejszét Klementz Panni és Kata. A Loffice coworking irodát 2009 óta működtető testvérpár a Paulay Ede utca egyik hatemeletes passzív házában alternatív hűtés- és fűtésrendszert valósított meg. „Az itt található talajvizes hőcserélő rendszer, a talajvíz hőenergiáját hasznosítja. Ezt a technológiát a terület földrajzi adottságainak köszönhetően tudtuk megvalósítani, megtudtuk ugyanis, hogy Budapest egyes területein, ilyen a VI. kerület körút alatti része, valaha Duna-meder húzódott. A mesterséges csatornázást követően itt maradt alattunk a holt Duna meder, ahol már 9 méter talpmélység feletti rétegből lehetőség van természetes talajvíz kinyerésére”- magyarázta el a hvg.hu kérdésére Klementz Panni.

Paulay Ede utcai öko iroda
©

A hőcserélő, ami egy kitermelőből és két visszasajtoló kútból áll, a talajvízből vonja el a hőenergiát. A talaj mélyebb rétegeinek hőmérséklete télen-nyáron állandó, a VI. kerület ezen részén például 14-18 fokos. A hőcserélő első lépésben összegyűjti a 14 fokos vizet, majd akkumulálja (hőjét összegyűjti), és 40-45 fokos vizet állít elő belőle. A víz a plafonon, illetve a lépcsőházban az oldalfalakon található panelekben kering. A levegőt (télen meleget, nyáron hideget) a légtechnikai berendezés fújja be.

Zárt rendszerben veszik ki a vízet a talajból, és mivel kizárólag a vízhőt, azaz a hőenergiát hasznosítják, a kitermelt víz felhasználás nélkül visszakerül ugyanabba a rétegbe. „Így aztán se csatornadíjat, se vízdíjat nem fizetünk. Ez a talajvíz maga is áramlik a nagy Duna felé, mely lehetővé teszi, hogy ne a már visszaszivattyúzott vizet használjunk újra”.

Abban mindkét ökoház fejlesztője egyetértett, hogy hosszútávon csak nyerhetnek a fenntartható gondolatok megvalósításával. De míg a társasház esetében a lakókra hárul ennek továbbgondolása, a Loffice-ban még a bútorok is a fenntarthatóság jegyében készülnek. A coworkerek, azaz az itt dolgozó szabadúszók például a Salétrom utcai loft irodájuk tetőgerendáiból újrahasznosított asztaloknál ülnek, de van olyan falfelület is, ami az Őrségből kimentett “pajtafa” anyagából készült, az egyik helyiségben pedig régi Arc plakátkiállításon és a Sziget Fesztivál promóciójára használt molinókból készült a mennyezet. De a székek és kanapék is felújított, újrakárpitozott darabok, sok személyes történettel a háttérben.

Fenntartható mennyezet használt molinókból
©

Az iroda vezetője az előnyök - az energiatakarékosság, az alacsonyabb üzemeltetési és rezsi költségek (többek között geo áram használata), a széndioxid-kibocsátás teljes kiiktatása mellett a Magyarországon bátornak számító kezdeményezés árnyoldalairól is beszámol: „a mi zöld rendszerünk buktatója leginkább az, hogy nem vállal senki felelősséget a komplett rendszerért”, mivel annak minden egyes elemét más csapat építette ki, a kutak, a panelek, a termosztát és a fűtés-hűtés szerkezetének meghibásodása esetén ez lelassítja a folyamatokat.

Pajtafák az Őrségből újragondolva
©

A Márton utcában ezért Mészáros Szilveszterék eleve germán technológiát használtak az újépítésű társasházban. A Rehau-szondákra például 10 év a szavatosság, és a meghibásodás eseteit felmérve 20 százalékkal tervezték túl a rendszert: két hőszivattyút építettek például be, így ha az egyik elromlik, a másik ugyanúgy biztosítja a meleget, vagy a hideget.