szerző:
Lukács Andrea

Családi házból több is van már az országban, amelynek meglepően alacsony a rezsiköltsége - függetlenül a politikai kampányoktól és a hatósági árképzéstől -, de már van olyan társasház is, amiben a lakók havi négyezer forintból megússzák a rezsit. A kulcsfoglamon nem az állami akarat, hanem a fenntartható építészet. Elmentünk két ökoházba Budapest "legbelebb" belvárosába.

E területen a fenntarthatóság leginkább a hatékony energiafelhasználást jelenti: minőségi építőanyagokat, jó szigetelést, jól záródó ablakokat, továbbá a nap, a szél, a víz, a föld energia felhasználását a lakótérben - definiálta a hvg.hu kérésére Piros Panna enteriőr dizájner az utóbbi években sokszor hallott frázist. "A fenntarthatóság érvényesítése egyrészt az építő felelőssége, például hogy már az építkezés elején figyelmbe vegye a tájolást, másrészt a belsőépítésznek is figyelnie kell arra, hogy a belső dizájnban is jó minőségű, tartós dolgokat használjon vagy mondjuk, újraértelmezzen régi, örökölt bútorokat. És persze ez a szempont általában megdrágítja az építkezést. ". 

Társas ökoélet

Hogy mennyire nagy beruházásra van szükség, azt a Márton ÖkoHázak kivitelezőjétől tudtuk meg. A cég Ferencváros rehabilitációs övezetében építette meg Budapest egyelőre egyetlen öko-társasházát. A 2013-ban átadott, négyemeletes, 36 lakásos épületben a fűtés, a hűtés, és a használati melegvíz-ellátás geotermikus energiával történik. Ehhez 12 darab talajszondára van „csupán” szükség - magyarázta kérdésünkre Mészáros Szilveszter. Ezek 100 méter mélyre lefúrva 12-14 hőfokos talajvizet pumpálnak fel a hőszivattyún, és így - kis rásegítéssel - az egész fal- és padlószerkezetet behálózó csőrendszerben keringő víz télen-nyáron biztosítja a termosztáttal állítható kellemes hőérzetet.

Ökoház 9. kerületi a Márton utcában
©

A mélygarázsban egy kis 20 négyzetméteres helyiségben elfér az összesen 40 millió forintos rendszert működtető összes berendezés, aminek a zümmögése az alagsorban is alig hallható. Ezzel a geotermikus megoldással egy 50 négyzetméteres lakás havonta mindössze 4000 forintot költ rezsire, legyenek kint mínuszok, vagy hőségriadó. Utóbbi alkalmával például a lakásból elvont hőt hasznosítják a használati melegvíz előállítására.

A 40 milliós többletköltség egy lakásra lebontva kicsit több mint egymillió forint, azaz ennyivel többe kerül (a minőségi alapanyagok mellett) egy lakás kivitelezése. A havi 4 ezres rezsi azonban 100-200 ezres megtakarítást jelent évente egy normál lakás fenntartásához képest, azaz 5-6 év alatt bőven megtérül a többletbefektetés.

A házban 393-415 ezer Ft/nm áron nagyon gyorsan elkeltek az otthonok, a vevők között sokan az építő miskolci projektjének sikere után döntöttek az ökolakás mellett. Bár a beruházó, a TRX Consulting szóvivője, Terjék Tímea azt is elmondta, hogy korántsem a környezettudatosság az, ami a magyar vevőket egy ökolakás megvásárlásánál motiválja, hanem az alacsony rezsiköltség. De 2008-ban, amikor az első ilyen ház megépítését elhatározták, őket is inkább a válság okozta ingatlanpiaci kényszerpálya vitte rá a kísérletezésre.

A teljes geotermikus rendszer elfér mindössze 20 négyzetméteren
©

Akkoriban ugyanis Miskolcon a városvezetés csak úgy adott engedélyt a társasház-építésre, ha távfűtést, vagy alternatív, környezetkímélő módszert alkalmaz az építő. Terjék István úgy döntött, belevág az utóbbiba, bár sokan le akarták beszélni róla, méghozzá azzal a furcsa érveléssel, hogy „mivel ilyen nincs még Magyarországon, ezért nem is fog működni”. Hogy működik arra nemcsak a második, budapesti projekt a bizonyíték, hanem hogy van még tovább. Terjék Tímea arról a tervéről is beszélt a hvg.hu-nak, hogy szeretnének majd egy olyan tartályt is beépíteni a következő projekt lakásaiba, ami az úgynevezett szürkevizet átszűri, majd visszavezeti a lakásba. A nem koszos, de ivásra-főzésre alkalmatlan víz így wc-öblítésre, kézmosásra tökéletesen alkalmazható lenne, amivel egy lakás összes vízhasználatának 30 százaléka helyettesíthető, és ennek ára megspórolható lenne.

De a házhoz tartozó 6000 négyzetméteres parknak is szerepe van. A lehető legtöbb fával beültetett zöld terület oxigéntermelése oázis a belvárosi élettérben: mindössze egy kilométernyire, a Ferenc körút-Üllői út sarkán található például az a kijelző, ami a város szennyezettségi mutatóival riogat.  

Nem támogatják

Hogy miért nem épülnek csak és kizárólag ilyen házak a városban? A kérdésre nincs logikus válasz, arra pedig végképp nincs, hogy az igazi rezsicsökkentő módszert miért nem kap kormányzati és önkormányzati támogatást. "Sajnos amikor elkezdtük az építkezést csak 10-12 lakásos társasházak fejlesztésére lehetett pályázni, illetve az energetikai felújításra igényelhető szubvenciót is csak régebben épült házakra, panelekre vehető igénybe" - mondta Terják Tímea, aki szerint nemcsak a fejlesztők, hanem a leendő lakók segítésével is hozzá tudna járulni az állam a valóban szebb és zöldebb jövő megvalósításához. És bár létezik olyan pályázat, ami passzív családi házak építéséhez nyút támogatás, ha valaki a városi, tömbházas életet választja, saját erőből kell megoldania a zöld lakhatást. 

A régieket támogatják

Az Új Széchenyi Terv, Társasházak energetikai felújítása alaprogramban költségvetési forrásból rendelkezésre álló tervezett keretösszege 834,2 millió forint volt 2013-ban. Az tavaly augusztus 21-ei határidejű pályázaton az 1971 előtt, hagyományos technológiával, égetett tégla falazattal készült, legalább 20 lakásos társasházak vehettek részt. Ennek a körnek először indult állami forrásból támogatott, energetikai beruházásokra ösztönző pályázat. A kiírás komplex felújítások megvalósítására ösztönzött. A támogatás mértéke és intenzitása az energetikai jellemzőket javító elemek komplexitásának függvényében, lakásonként maximum 750-900 ezer forint volt. Az egy társasház által igénybe vehető támogatás teljes összege nem haladhatta meg a 60 millió forintot. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye szerint A 834,2 millió forintos támogatási keret mintegy 1,7 milliárd forint megrendelést hoz az építőiparnak.  

Nem érintené az ilyen házakat ugyanis semmiféle gázválság és az energiaár-ingadozás sem lehet számottevő, bár elektromos energia szükséges ahhoz, hogy a vízpumpa felpumpálja a vizet a házba, majd vissza a földbe. Az Elektromos Művek kedvezményes geotarifája (jelenleg ez a lakossági felhasználóknak bruttó 25,8, míg a normál díjszabás 39,842 Ft/kW) viszont további segítség ahhoz, hogy alacsonyan maradjanak a költségek. Mégsem gondolkodik a sok ingatlanfejlesztő a lakók pénztárcájával. Ehhez ugyanis arra is oda kellene figyelni, hogy minőségi anyagokat építsenek: megfelelő vastagságú falakat húzzanak például fel, hogy tartsa is azt a hőt, amit földből nyertek.

Zöld iroda

Aki viszont elkötelezi magát a zöldebb élet mellett, azt még az sem tántorítja el, hogy egy több mint 100 éves, sőt műemlékvédelem alatt álló épületet korszerűsítsen. A VI. kerületben, a Liszt Ferenc tértől egy saroknyira nehéz fába vágta a fejszét Klementz Panni és Kata. A Loffice coworking irodát 2009 óta működtető testvérpár a Paulay Ede utca egyik hatemeletes passzív házában alternatív hűtés- és fűtésrendszert valósított meg. „Az itt található talajvizes hőcserélő rendszer, a talajvíz hőenergiáját hasznosítja. Ezt a technológiát a terület földrajzi adottságainak köszönhetően tudtuk megvalósítani, megtudtuk ugyanis, hogy Budapest egyes területein, ilyen a VI. kerület körút alatti része, valaha Duna-meder húzódott. A mesterséges csatornázást követően itt maradt alattunk a holt Duna meder, ahol már 9 méter talpmélység feletti rétegből lehetőség van természetes talajvíz kinyerésére”- magyarázta el a hvg.hu kérdésére Klementz Panni.

Paulay Ede utcai öko iroda
©

A hőcserélő, ami egy kitermelőből és két visszasajtoló kútból áll, a talajvízből vonja el a hőenergiát. A talaj mélyebb rétegeinek hőmérséklete télen-nyáron állandó, a VI. kerület ezen részén például 14-18 fokos. A hőcserélő első lépésben összegyűjti a 14 fokos vizet, majd akkumulálja (hőjét összegyűjti), és 40-45 fokos vizet állít elő belőle. A víz a plafonon, illetve a lépcsőházban az oldalfalakon található panelekben kering. A levegőt (télen meleget, nyáron hideget) a légtechnikai berendezés fújja be.

Zárt rendszerben veszik ki a vízet a talajból, és mivel kizárólag a vízhőt, azaz a hőenergiát hasznosítják, a kitermelt víz felhasználás nélkül visszakerül ugyanabba a rétegbe. „Így aztán se csatornadíjat, se vízdíjat nem fizetünk. Ez a talajvíz maga is áramlik a nagy Duna felé, mely lehetővé teszi, hogy ne a már visszaszivattyúzott vizet használjunk újra”.

Abban mindkét ökoház fejlesztője egyetértett, hogy hosszútávon csak nyerhetnek a fenntartható gondolatok megvalósításával. De míg a társasház esetében a lakókra hárul ennek továbbgondolása, a Loffice-ban még a bútorok is a fenntarthatóság jegyében készülnek. A coworkerek, azaz az itt dolgozó szabadúszók például a Salétrom utcai loft irodájuk tetőgerendáiból újrahasznosított asztaloknál ülnek, de van olyan falfelület is, ami az Őrségből kimentett “pajtafa” anyagából készült, az egyik helyiségben pedig régi Arc plakátkiállításon és a Sziget Fesztivál promóciójára használt molinókból készült a mennyezet. De a székek és kanapék is felújított, újrakárpitozott darabok, sok személyes történettel a háttérben.

Fenntartható mennyezet használt molinókból
©

Az iroda vezetője az előnyök - az energiatakarékosság, az alacsonyabb üzemeltetési és rezsi költségek (többek között geo áram használata), a széndioxid-kibocsátás teljes kiiktatása mellett a Magyarországon bátornak számító kezdeményezés árnyoldalairól is beszámol: „a mi zöld rendszerünk buktatója leginkább az, hogy nem vállal senki felelősséget a komplett rendszerért”, mivel annak minden egyes elemét más csapat építette ki, a kutak, a panelek, a termosztát és a fűtés-hűtés szerkezetének meghibásodása esetén ez lelassítja a folyamatokat.

Pajtafák az Őrségből újragondolva
©

A Márton utcában ezért Mészáros Szilveszterék eleve germán technológiát használtak az újépítésű társasházban. A Rehau-szondákra például 10 év a szavatosság, és a meghibásodás eseteit felmérve 20 százalékkal tervezték túl a rendszert: két hőszivattyút építettek például be, így ha az egyik elromlik, a másik ugyanúgy biztosítja a meleget, vagy a hideget.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!