Végtelenül frusztráló, amikor tudod, hogy a számítógépeden keresztül minden online tevékenységedet ellenőrizni tudják

 – mondja a nevét nem vállaló, egy magyar nagyvállalatnál dolgozó beszélgetőtársunk. Náluk általánosan tiltott munkaidőben a közösségi oldalak, a médiamegosztó és a különböző üzenetküldő alkalmazások használata, ez alól csak a felsővezetők kivételek – no meg persze azok, akiknek a munkájához ez elengedhetetlenen.

Számomra teljesen érthetetlen ez a korlátozás, alapvetően nagy a nyomás rajtunk, a munkát el kell végezni, szinte mindennap túlórázunk, miért kell nekem trükközve a WC-n a telefonomról üzenetet küldeni a férjemnek? Miért fáj, hogy ha a napi nyolc-kilencórás munkában lazítok időnként 10 percet, amit egyébként így is megteszünk, csak éppen stikában?

Ennél a cégnél, egyébként a dolgozók gépére olyan program van telepítve, amivel minden tevékenységet – e-mail, internet, belső hálózat – lehet monitorozni. Ezzel ők tisztában is vannak, tájékoztatták is őket, amikor beléptek a céghez.

Egy multinacionális hátterű, Magyarországon is működő banknál is jellemző, hogy minden közösségi oldal, üzenetküldő app le van tiltva a munkavállalók gépén – az alkalmazottak nem esnek kétségbe, mindenki a saját okostelefonján facebookozik. Egy korábbi cikkünkben a túlzott – időnként akár idióta – irodai szabályokról írtunk, egy kommentelőnk azt jelezte, hogy az egyik, milliárdos nagyságrendű árbevétellel bíró és több ezer alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalatnál mindenhová csak belépőkártyával lehet ki- és bemenni, így ellenőrzik a kollégákat, hogy ki, mikor, hová megy. Az internetet egyáltalán nem lehet magáncélra használni – ezt figyelik is –, a közösségi oldalak elérését blokkolják, korlátozzák a mobiltelefonok forgalmát is, míg az asztali telefonokat vagy a fénymásolót egyéni pin-kóddal lehet csak használni, ráadásul még a dohányzóhelyeket is figyelik.

Úgy fest, hogy egy nem olyan régi bírósági ítélet alapján pedig a dolgozóknak meg kell azzal barátkozniuk, bizony ellenőrizhetik őket, megtilthatnak nekik bizonyos, általában kikapcsolódásra használt dolgokat, akár tetszik nekik, akár nem.

hvg.hu

A munkáltató belenézhet a privát üzenetekbe is

Egy román mérnököt még 2007-ben azért rúgtak ki munkahelyéről, mert a tiltás ellenére személyes üzenetekre használt egy csetes alkalmazást. A mérnök szerint a munkáltatója megsértette a magánélethez való jogát azzal, hogy elolvasta privát cseteléseit, ezért először a román bírósághoz fordult, majd amikor ott minden pert elvesztett, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. Ám az uniós testület is a munkáltatónak adott igazat, a mérnök ugyanis megsértette a cég szabályait. A bíróság szerint az ellenőrzés igenis szükséges volt, a cég pedig csak a férfi csetelésének nézett utána, vagyis annak, hogy egyáltalán csetelt-e, vagy sem, a számítógépen tárolt más információhoz nem fért hozzá, ráadásul előre figyelmeztette is a mérnököt, hogy ellenőrizhetik az üzeneteit.

A nyolc bíróból csak egy nem értett egyet a határozattal, szerinte ugyanis elfogadhatatlan a személyes internethasználat teljes tiltása munkaidőben.

A legfontosabb személyiségi jogok a magánélethez, a becsülethez, a jó hírnévhez, a képmáshoz, a hangfelvételhez, valamint a személyes adatokhoz való jog. „Ezeket mind érintheti a munkaviszony, és bizonyos esetekben a munkavégzéssel összefüggésben korlátozhatóak” – mondta a hvg.hu-nak Kéri Ádám a KRS Ügyvédi Iroda munkajogi üzletág vezetője.Teljesen jogszerű tehát, ha a munkáltató ellenőrzi a dolgozót, vajon tényleg munkával töltötte-e az idejét.

A munkáltatónak joga van:

• Tiltani – bizonyos tevékenységeket a munkaidő alatt, ilyen lehet a közösségi oldalak vagy akár az internet privát használata
• Meghatározni – hogy a munkavégzésre adott eszközöket (telefon, laptop, számítógép, céges autó) milyen korlátok között használhatja a dolgozó
• Ellenőrizni – hogy mindezt betartja-e a munkavállaló.

Vagyis a céges autóba beszerelt nyomkövető, a számítógépre telepített monitorozó programok használata teljesen jogszerű, bár ennek az a feltétele, hogy erről előzetesen tájékoztatni kell a dolgozót.

„A tájékoztatás történhet magában a munkaszerződésben vagy írásbeli belső szabályzatban. A cégek többnyire ez utóbbit alkalmazzák, az írásbeli szabályzatot egyrészt oktatják is, másrészt a munkavállalók számára folyamatosan elérhető például a cég intranet oldalán” – mondta a hvg.hu-nak Szűcs László, a PwC szakértője. Ha szükséges a munkavállaló hozzájárulása – mert például a munkáltató a magáncélú levelezést vizsgálja –, akkor vagy papíralapú egyedi megállapodást kötnek a felek, vagy elektronikus úton történik a hozzájárulás megadása.

Az ellenőrzés csak arról szólhat, hogy a dolgozó betartja-e az előzetesen tudomásul vett szabályokat, és külön fontos, hogy a munkahelyen kívüli tevékenység – a jogszabályok szerint – csak a munkavégzéssel összefüggésben ellenőrizhető, a magánélethez senkinek semmi köze nincs.

A munkáltatónak nincs joga:

• A dolgozó privát életét ellenőrizni, ha az nem sérti a vállalat gazdasági érdekeit, semmi köze tehát a családi, baráti kapcsolatokhoz, szabadidős tevékenységhez vagy valláshoz
• Nem szólhat bele, hogy a munkaközi szünetben mit csinál a dolgozó, de ha a rábízott eszközöket (mobil, telefon, számítógép, céges autó stb.) csak munkára használhatja, ebben az időben sem intézheti velük a magánéletét
• Kamerát használni azért, hogy jelenlétet vagy a munka intenzitását ellenőrizze – ez csak vagyonvédelemi vagy munkabiztonsági okokból indokolt, 
• Rutinszerű motozásra, a vagyonőr feladata ugyanis kizárólag a vagyonvédelem lehet, csomagvizsgálatot pusztán bűncselekmény, szabálysértés elkövetésének alapos gyanúja alapján lehet alkalmazni 
• Poligráf használatára még akkor sem, ha abba a munkavállaló beleegyezett.

Szűcs szerint azon cégeknél, ahol a munkáltató a munkavállaló számára munkaeszközként számítógépet biztosít, ott a magáncélú internethasználat általában megengedett. Akkor keletkezhetnek jogi problémák, ha a munkavállaló túl hosszú időt tölt magáncéllal az internethasználattal, azaz nem végzi a munkáját, esetleg olyan információkat tölt fel elektronikus felületekre vagy olyan információkat közöl, amelyek a munkáltató jogos gazdasági érdekét veszélyeztetik. „Nagyon szigorú, teljes tiltást tartalmazó céges gyakorlattal még nem találkoztam, ugyanakkor az is tendencia, hogy az internethasználathoz kapcsolódó kirívó kötelezettségszegéseket egyre gyakrabban szankcionálják például prémiummegvonással, de súlyosabb esetben akár a munkaviszony megszűnésével is.”

Képünk illusztráció

AFP / DPA / Boris Roessler

Értelme van-e?

Bár az általunk megkérdezett szakértők nem tudnak átfogó magyarországi felmérésről, amely arról szólna, hogy a munkáltatók mennyire szűk korlátokat állítanak a dolgozók köré, szigorúan meghatározva, mit csinálhatnak vagy mit nem a munkaidejükben, általánosságban az a tapasztalat, hogy főleg a kisebb cégeknél próbálják akár túlzóan is kordában tartani a dolgozókat. Nyilván vannak olyan munkakörök, ahol szóba sem jöhet az internetezés munkaidőben. Vagy biztonsági okok miatt szükséges a korlátozás, vagy azért, mert egy cég félti az üzleti titkait. Az is érthető, ha el akarja érni, hogy a dolgozó ne a cég hálózatát terhelje filmek letöltésével, pláne illegális tevékenységgel. De az ok nélküli tiltásnak nem sok értelme van.

Nem nehéz olyan tech fórumokat találni, amelyekről nagyon könnyen meg lehet tudni, hogy lehet az informatikai tiltásokat megkerülni, ráadásul az okostelefonok térnyerésével már ezekre sincs nagyon szükség, maximum a dolgozók elbújva, étkezésnél vagy cigiszünet alatt küldik el üzeneteiket. De egy normális cégvezető azt nézi, hogy a dolgozó milyen munkát végez, és betartja-e a határidőket. A túlzó korlátozás azonban rossz hatással van a munkamorálra, ami pedig rontja a minőséget és a teljesítményt, tehát az ellenkezőjét váltja ki, mint amit vártak volna tőle.

Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, iratkozzon fel hírlevelünkre!