Lakat. T. Károly |
Különös beszélgetés tanúi lehettek azok, akik vasárnap reggel bekapcsolták a Napkelte adását. Közéletünk három meghatározó tényezője, Lengyel László, Tamás Gáspár Miklós (Gazsi) és Hankiss Elemér társalgott egymással. A terrorizmusról faggatta őket a riporter, miért nem kapja össze magát Amerika? Ha pedig nem képes rá, igazán abbahagyhatná! Hogy mit, csak találgatni lehet.
Lengyel László ráerősített: egyik napról a másikra kiderült, az USA – amely elképesztő dolgokat produkál – szinte semmire sem képes. Tehetetlen, amikor a torony felé tart a repülőgép, vagy a hurrikán tart egy nagyvárosa felé. Az amerikai adminisztráció mindeddig magabiztosan hirdette magáról, hogy mindent meg tud oldani, "és most láttuk, nincsenek receptjeik, ezt nem tudja megoldani”.
| Amerika szuperhatalmi státusza és mi |
| Mondja el véleményét fórumunkban! |
Tamás Gazsinak több se kellett. Ő már 2001. szeptember 13-án írt egy cikket, amiben megjósolta, hogy sötét korszak kezdődik. A Guardian egyébként is megírta, hogy a londoni robbantásokat végrehajtó szervezet a brit titkosszolgálat szolgálatában állt, korábban többezer muszlim harcost küldött a Balkánra, a szerbek ellen harcolni. (Utánanéztem: az állítás forrása részben egy obskurus indiai kutatóintézet, részben egy nyugalmazott amerikai ügyész, John Loftus, aki több, összeesküvéselméleten alapuló könyvet írt.) A terroristák Nyugaton éltek, Nyugaton tanultak, a felső középosztály gyerekei. Világválságról van szó, az emberek rosszul érzik magukat ebben a világban, magunk is rosszul érezzük magunkat. Vannak tehát, akik destruktívan cselekszenek, de maga a Nyugat nem kevésbé destruktívan cselekszik. Kilátástalanság, eszmétlenség, káosz - sorolta Tamás Gazsi rosszkedvünk forrásait.
Hankiss
© AP |
Elemér lényegében egyetértett. Mint kifejtette, ha az államok rosszul reagálnak a terrorizmusra, azzal a bajt megsokszorozzák, és nem kisebbítik. Ugyanakkor a terrorizmus a civil társadalom szélsőséges, eltorzult jelensége. Olyan emberek is benne vannak, akiknek nincs más eszközük jogaik érvényesítésére, hogy igazságot, valamivel több kenyeret kapjanak, mint hogy föllázadjanak egy óriási világgépezettel szemben. A terrorizmust katonailag megfékezni nem lehet. A politika a terrort még szörnyűségesebbé teheti. Az állam reagálhat úgy, hogy még keményebb lesz, még igazságtalanabbá válik, vagy úgy, mint a spanyolok vagy részben az angolok, hogy próbáljunk egy igazságosabb országot teremteni. Próbáljunk csatornákat találni, hogy a szegények, az elnyomottak szóhoz jussanak. Az érdekeikre figyeljünk oda - hívott fel Hankiss Elemér.
Nem hittem a szememnek és a fülemnek. A három entellektüel a terroristákkal való párbeszédet sürgette – ez nemes szándékra vall, csak azt nem veszi figyelembe, hogy ezeknek az embereknek eszük ágában sincs tárgyalni, ők a Nyugat pusztulását akarják látni. A barátaim elfeledkeztek volna róla, hogy a szélsőséges iszlám terroristák a keresztények és a zsidók „birodalmait” akarják elsöpörni, és az igazhitűek egyeduralmát a világban keresztülverni? Továbbá: Lakat. T-ben fel sem merült, hogy rákérdezzen: ha Tamás Gazsi szerint a Nyugaton iskolázott középosztálybeliek a terroristák, akkor Hankiss Elemér miről beszél? Igaz, a világ igazságtalan, több milliárd ember szegénységben él, nem tudja érdekeit érvényesíteni, de ez egy másik történet. Elemér figyelmét szeretném felhívni a saría, az iszlám vallásos törvénykezés nőket diszkrimináló rendelkezéseire. A tálibok uralma megmutatta, ez nem az a szabadság, amit egy demokrata magyar értelmiségi igazából szívügyének tekinthet.
© AP |
Ami pedig Amerika szerepét illeti, kár, hogy barátaim beálltak az Amerikát ócsárlók közé. Irakról lehet vitatkozni, de azzal – Michael Moore-on kívül – szinte mindenki egyetért, helyes volt kisöpörni az al-Kaidát Afganisztánból. Szeptember 11-ért nem lehet Amerikát felelőssé tenni (bár vannak itt Magyarországon is számosan, akik szerint a CIA illetve a „zsidók” állnak mögötte), mint ahogy a hurrikánt sem lehet Bush nyakába varrni. Amint a Washington Post írta, a Clinton éra utolsó öt éve alatt kevesebb pénzt kért a kormányzat a komgresszustól a New Orleans-i gátak védelmére, mint a Bush adminisztráció, ugyancsak öt év alatt. Egyébként – ugyanez a lap írja - a gátak két olyan helyen szakadtak át, ahol már elkészültek a megerősítésüket célzó beruházásokkal. Bizonyára későn ébredt a washingtoni bürokrácia, értékes napokat vesztettek, de azért emlékezzünk: természeti katasztrófák más országokat is érnek készületlenül. Franciaországban például 2003 augusztusában tízezer idős ember pusztult el a váratlanul érkezett hőhullám következtében.
Nem kívánok Amerika protagonistájának szerepében tetszelegni - egyikünk sem szorul rá. De ijesztőnek tartom, hogy szeptember 11. évfordulója kapcsán három nagytudású értelmiségi miközben kíméletlenül bírálja Amerikát, addig megértően elemezgeti, miféle racionális okok magyarázhatják a „civil társadalom eltorzult jelenségét”, magyarán, az esztelen gyilkolást.
