Mi legyen a preambulumban? Mondja el a véleményét!

Lehetne amellett érvelni, hogy az új alkotmány hatályba lépéséről a várhatóan érvényes és eredményes parlamenti végszavazás után ügydöntő népszavazáson határozzanak Magyarország polgárai. E felelősségteljes aktussal az elmúlt húsz évet mérgező legitimációs viták sokaságát takaríthatnánk meg, és jóhiszeműen senki sem vádolhatná a törvényhozás többségét, hogy „oktrojálta” az alkotmányt. Ki üthetné rá a legitimitás pecsétjét az új alkotmányra, ha nem a nép? Hát nem abszurd az a helyzet, hogy elméletileg akár a sör áráról is kiírható Magyarországon népszavazás, de az alkotmány módosításáról és hatályba léptetéséről nem? Mily szép is lenne, ha az Országház híres erkélyén felmutatnák az összesereglett polgároknak az elfogadott új alkotmány díszbe kötött példányát, és egy arra érdemes, hajlott korú férfiú – mondjuk a Ház korelnöke –kikiáltaná a Negyedik Köztársaságot. Ez a forgatókönyv azonban nem fog megvalósulni, és – eltekintve az „új köztársaság” ünnepélyes kikiáltásától, vagy az új alkotmány történelmi eseményhez méltó pompát sem nélkülöző aláírásától – talán nem is kívánatos, hogy megvalósuljon.

Egyfelől azért nem kívánatos, mert egy ügydöntő népszavazás kiélezné azokat a legitimációs vitákat, amelyeket a parlamentben úgyis meg kell vívniuk a képviselőknek; másfelől pedig azért sem kívánatos, mert minél nagyobb a választók köre, annál kevésbé lesznek képesek megérteni a feltett kérdést (ti. hatályba lépjen-e az elfogadott alkotmány). Ráadásul egy olyan kampányban, amely természete szerint felszítaná a magyar politikai kultúrában oly’ időtálló hagyományokkal bíró „kuruc – labanc”, valamint az „alkotmányvédő – alkotmánytipró” ellentéteket; továbbá egy olyan népszavazási hadjáratban, amelyben a szereplők a feltett kérdésen kívül más kérdéseket is óhatatlanul megvitatnának, leginkább a feltett kérdés vesztené értelmét. Summa summarum, a demokrácia nem nélkülözheti a sokaság szenvedélyeit, szeszélyeit és inkompetenciáját kordában tartó alkotmányt, de az új alkotmánynak a demokratikus változások actio radiusán kívül kell maradnia. Hogyan érheti el ezt az alkotmányozó? Úgy, hogy nem lép járatlan utakra: az új alkotmánynak azokat a szabadságjogokat kell megerősítenie, amelyeket eddig is élveztünk, olyan intézményeket kell „konstituálnia” amelyek eddig is fennálltak. A feladat nem más, mint a fennálló tökéletesítése, amely annak újragondolása jelenti, miképp lehetséges a szabadságjogok jobb érvényesítése, egyúttal a hatalmat korlátozása (időben és kiterjedésében) úgy, hogy ne szenvedjen csorbát a szuverenitás gyakorlásához nélkülözhetetlen belső egysége. A „súlyegyen” megteremtése méltó feladat olyan politikusok számára, akik eltökélték, hogy újra berendezik Magyarországot.

Az Alkotmány tervezetről

A plágium vádját is vállalva az USA alkotmányából, annak bevezető mondatát jó szívvel ajánlhatom a döntéshozók figyelmébe, alkotmányunk új, első bekezdésként, az értelemszerű korrekciókkal.

„Mi, Magyarország népe, attól vezérelve, hogy tökéletesebbé tegyük országunkat és az Európai Uniót, megvalósítsuk az igazságosságot, biztosítsuk a belső nyugalmat, gondoskodjunk a szövetségeseinkkel közös védelemről, előmozdítsuk a közjót, biztosítsuk a szabadság áldásait magunk és utódaink számára, rögzítjük a Magyar Köztársaság jelen alkotmányát, amely minden magyar állampolgárra kötelező.”

Második bekezdésként, a hazai specialitást kiemelve:

„Tesszük ezt annak tudatában, hogy ezer évvel ezelőtt István királyunk vezetésével a pogányság helyett csatlakoztunk a keresztény Európához, és ennek elismeréseként jutottunk a Szent Koronához, amely a piros fehér zöld lobogónkkal együtt a nemzet szimbóluma.”

1.Eddig 20 éven át jó volt a 2/3-os szabály.
Ha nem tetszik a 2/3 pofája, akkor vissza a babaruhát?
Ez a mi demokráciánk?
2. A képviseleti demokrácia nem véletlenül találtatott ki.Teccik-nemteccik nincs nála jobb.Jelen becses fórumon sokan úgy vitatkoztak a preambulumról hogy azt sem tudták, mi az.
A nép tudni fogja? Érdekli nagy nyomorában?
3. 23 millió román emlegetésével eldönthető egy népszavazás!
4. Hogy szavazzunk? Szavanként, mondatonként, szakaszonként, vagy úgy az egészről egybe? Ahol minden szónak jelentése van!!!
Csak annak érdeke a népszavazás aki gúny tárgyává akarja tenni vagy megfullasztani.Lehet hogy a vesztesek ezt akarják?

5.Tudósok ,szakértők érdemes fórumok vitassák meg, a köz kapjon erről KORREKT tájékoztatást, a nép által felkent képviselők pedig alkotmányozzanak!
Hogy a mostani kisebbség ebből kivonja magát?Most van demokrácia, vagy csak akkor, ha nekünk áll a meccs?

AZért VAN AZ ORSZÁG GYŰLÉSE, HOGY AZ ODAKÜLDÖTTEK KÉPVISELJENEK
ÉS TÖRVÉNYEKET HOZZANAK. Ez a demokrácia. Nem teccik-nemteccikjáték.
Amelyikük ezt nem akarja, menjen haza. De végleg.
És otthon jelentkezzen közmunkára!

monte christo: Alapvetően antidemokratikus a hozzáállásod, és kissé az indulatod vezérel, elfogult vagy. A felfogásoddal az a baj, hogy alapvetően megveti a nagy tömeget, és legszívesebben lecserélné a gondolkodásmódjukat. Hiábavaló erőlködés! Most a tömeg egyébként "baloldal-ellenes" és ez most nektek nagyon is jól jön. Ne szidd azokat, akik a zsigeri reflexeikben nem az ultranacionalista állásponton vannak! Hidd el, ők vannak többségben! Nem a feudális érzületűek!

Egy normális országban ez lenne a dolgok természetes menete. Erre természetesen akkor lenne szükség, ha a régi több ponton elavulttá válna, ami arrafelé nem nagyon eshetne meg, mert nem tartalmazna oda nem való, felesleges dolgokat, cirádákat. Ez az ország azonban alkalmatlan a kérdés népszavazásos megoldására, mert a szezon és fazon közti különbözőséget sem igazán képes felfogni, a többiről már nem is beszélve. Ráadásul van egy kormányunk, aki úgy játszik a szavakkal, mint zsonglőr a buzogánnyal. Azaz, ezt a dolgot jobb lenne szakértőkre bízni, nagy kár, hogy mifelénk ez is kialakulatlan terület.