A német kancellár fel akarja gyorsítani az Európai Unió alapszerződésének módosítását, szeretné, ha a 27 tagállam már jövő év végig jóváhagyná a változtatásokat.
A javaslat előzményei
Az új német elképzelések szerint sem Brüsszelben írnák ezentúl a nemzeti költségvetéseket, de a németek szerint az EU alapszerződésében is rögzíteni kellene szankciók lehetőségét, például az Európai Bíróság felhatalmazását arra, hogy az EU "följelentése" nyomán érvényteleníthesse a nem megfelelőnek minősített költségvetést.
Angela Merkel kancellár októberben megszerezte az EU beleegyezését ahhoz, hogy szó lehet az EU legutóbb nyolcéves tárgyalási küzdelem után módosított alapszerződése, a Lisszaboni Szerződés átgondolására, azért, hogy állandó eszközrendszert lehessen teremteni válságok kezelésére. Az Európai Tanács elnöke, Herman van Rompuy megbízást kapott, hogy decemberben jelentse a tanácsnak, milyen korlátozott változtatási javaslatoknak van esélyük. Az eredeti menetrend szerint a tagállamoknak 2012 közepéig kellene jóváhagyniuk a módosításokat.
Papandreu, Sarkozy és Merkel
AP
Most azonban - a Reuters tudomása szerint - a német kormány már jövő tavaszra szeretné konkrétan és készen látni a szavazásra fölteendő a javaslatokat. "A kormány sürgeti az (alap)szerződés olyan, korlátozott módosítását, amely nagyobb ráhatást tenne lehetővé a költségvetési szabályokat és a vállalt kötelezettségeket megszegő országokra. Az egésznek működésre késznek kellene lennie jövő év végére" - idézett egy meg nem nevezett bennfentest a hírügynökség.
A nehézség az, hogy jó néhány EU-tagország ódzkodik az amúgy is keserves belpolitikai vajúdások árán megszületett Lisszaboni Szerződés megváltoztatásától, főleg, mert újabb népszavazásokat kellene rendezni, mások pedig úgy vélik, a pazarló tagországok ellen szerződésmódosítás nélkül is föl lehet lépni szigorúbban.
Az EU illetékes intézményei októberben már jóváhagyták a túlzottdeficit-eljárás megszigorítását és a túlzott egyensúlytalansági eljárás bevezetését, ez azonban csak mélyebb vizsgálódást és javaslattevést tesz lehetővé a brüsszeli bizottság számára a nemzeti költségvetések kidolgozásakor, illetve megerősíti és automatikusabbá teszi a pénzbüntetések kiszabását azokra az országokra, amelyek megsértik a GDP-arányosan 3 százalékos deficitszabályt és a 60 százalékos kormányzatiadósság-határt.
