A Herzog-örökösök - miután Magyarországon jogerősen elutasították keresetüket - 2010-ben indítottak pert a magyar állam ellen az Egyesült Államokban a holokauszt idején magyar múzeumokba került, több mint 100 millió dollárt érő műkincsek visszaszerzésére. Az illetékes amerikai bíróság 2011 decemberében helyt adott Magyarország közbenső fellebbezési indítványának, amelyben azt kérték, vizsgálják felül, hogy az ügy lefolytatható-e egyáltalán amerikai bíróságon. A magyar állam szerint ugyanis amerikai bíróság nem illetékes a Herzog-gyűjtemény Magyarországon lévő darabjainak tulajdonjoga kérdésében, mivel azt egy 1973-as vagyonjogi egyezmény keretében rendezték. 

Az illetékes bíróság a per korai szakaszában úgy döntött, hogy az ügy tárgyalható az Egyesült Államokban, ám a per alapját képző 44 festmény közül 11-gyel kapcsolatban elutasította az örökösök igényét. Első fokú ítélet még nem született. 

Herzog Mór Lipót báró Európa egyik és Magyarország leggazdagabb művészeti magángyűjteményének volt a tulajdonosa: El Greco, id. Lucas Cranach, Zurbarán, van Dyck, Velázquez, Renoir, Monet és mások alkotásai, továbbá bútorok, faliszőnyegek, szobrok képezték a vagyonát. Volt olyan időszak, amikor az állomány 2500 műkincset számlált. Herzog 1934-ben hunyt el, felesége 1940-ben bekövetkezett halála után a gyűjteményt három gyermeke örökölte. A második világháború és a zsidóüldözések következtében a gyűjtemény szétforgácsolódott, a náci megszállást követően számos darabja magyar múzeumokba került, az örökösök szerint azonban csak letétbe. 

A Herzog-örökösök által követelt alkotásokat jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában, a Szépművészeti Múzeumban, az Iparművészeti Múzeumban, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen őrzik. Az elmúlt években Németország és Lengyelország is visszaadott több festményt a Herzog-örökösöknek a vonatkozó nemzetközi egyezmények alapján.

A Columbia körzeti fellebbviteli bíróság főbírája a hétfői tárgyaláson a Los Angeles Times beszámolója szerint Herzog-örökösök ügyvédjének szegezte a kérdést: Mindez Magyarországon történt, nem? Mennyiben tartozik ez az Egyesült Államok bíróságára? Mi nem vagyunk nemzetközi bíróság - fogalmazott.

A védő szerint az amerikai bíróság azért illetékes az ügyben, mert a felperesek amerikai állampolgárok, a magyar bíróságok problémásak, és az amerikai jog irányadó a nemzetközi holokausztperekben. Az USA érdekelt az ügyben - állította az ügyvéd.