Alkura törekszik a magyar kormány abban a titkos háborúban, amelyet a támogatási pénzek ügyében folytat Brüsszel és Budapest – adta hírül a 444.hu.

Az Európai Bizottság tavaly novemberben állította le a KEOP- (környezetvédelmi operatív program) és a KÖZOP- (közlekedési operatív program) pénzek kifizetését. A 2007–2014 közötti költségvetési ciklusban több ezer milliárd forint érkezhet ezekből a forrásokból.

Az EU-s pénzcsapok elzárása azt jelenti, hogy egyelőre a projektek EU-finanszírozott részét is a magyar kormány fizeti, bízva abban, hogy az EU majd csak fizet. A 444.hu szakértőktől úgy tudja, Brüsszel fizetni is fog, csak az a kérdés, mennyit. A kormány által meghitelezett összeg mintegy 200 milliárd forint.

A Európai Bizottság (EB) azért állította le a pénzek kifizetését, mert a két operatív program pályázataiban a mérnököknek előírták a kamarai regisztrációt, illetve egyes esetekben a kivitelezőknek a magyar nyelvismeretet, ami Brüsszel szerint protekcionizmus. Ilyen kikötések azonban már 2007 óta szerepelnek a pályázatokban, ezért a magyar kormány nem érti, miért most köt bele az EB a feltételekbe.

A 444.hu szerint hónapok óta folyik a titkos háború Brüsszel és Budapest között a fenti ügyben. A kormány jelenleg alkura törekszik, abban bízva, hogy néhány tízmilliárd veszteséggel jöhetnek ki a színfalak mögötti konfliktusból. A kormány egyébként úgy érzi, Brüsszel méltatlan erőfölényt élvez.

A magyar fél már tett egy gesztust: februrári kezdettel kivette a pályázatokból a problémásnak ítélt feltételeket. Abban bíznak, hogy ennyi elég az EU-s pénzcsap újranyitásához. Azonban úgy tűnik, további tárgyalásokra van szükség, és leghamarabb a nyár első felében juthatnak el a felek a megoldásig. Az idő sürget, hiszen az államkincstár nem sokáig bírja a projektek finanszírozását.

A magyar állam a luxemburgi EU-bíróság elé is vihetné az ügyet azzal, hogy a bizottság aggályai nem jogosak. De a jogerős ítélet akár három évet is várni kell. Ezért marad a megoldás a Brüsszellel kötött alku.

Az alku tárgya, hogy a visszatartott támogatások hány százalékát nyeli le az EU véglegesen, "korrekció" címén, de gyakorlatilag büntetésként. Abban is meg kell egyezni, hogy a korrekció mely pályázatokat érintsen, és hány százalék legyen az úgynevezett korrekció. A magyar kormány ahhoz ragaszkodna, hogy csak a felfüggesztett időszak pályázatait számítsák, a korábbiakat ne. A magyar kormány meg nem erősített információk szerint 20-30 milliárd forint veszteségre számít az ügyben.

A büntetés elvben nem vész el az ország számára, új pályázatokra beforgatható. Csakhogy annyira kevés idő van a pénzek lekötéséig, hogy a mostani keret teljes kihasználása sem reális – írja a 444.hu.