Büntetendővé tenné a terrorszervezetekben való részvételt és annak anyagi támogatását egy új, csütörtökön bemutatott terrorizmus elleni törvényjavaslattal a svéd kormány.

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök fontos előrelépésként tekint a javaslatra, amely szerinte megfelel Törökország elvárásainak a terrorizmus elleni fellépés terén. Törökország, Finnország és Svédország között több hetes szünet után csütörtökön folytatódtak a tárgyalások a két északi ország NATO-csatlakozásának feltételeiről, a törvényjavaslat pedig segíthet Stockholmnak, hogy minél hamarabb elnyerjék Ankara támogatását a csatlakozáshoz.

Ahhoz, hogy Svédország és Finnország a katonai szervezet teljes értékű tagjává váljon, mind a 30 NATO-tagállamnak el kell fogadnia a bővítést.

Gunnar Strömmer igazságügyi miniszter szerint a vétkeseket több év börtönnel fenyegető új törvénnyel bezárnák a jelenlegi jogszabály kiskapuit, és "Svédországnak egy erős fegyvere lenne azok ellen, akik támogatják a terrorizmust".

Az új törvényt még 2017-ben kezdték el kidolgozni, miután Stockholm egyik sétálóutcáján egy támadó teherautóval a tömegbe hajtott. A parlamentnek még el kell fogadnia a kész javaslatot, és ha ez megtörténik, a törvény már június elsején - épp a júliusi vilniusi NATO-csúcs előtt - hatályba lép.

Törökországon kívül Magyarország is csak vonakodva egyezik bele a két északi ország NATO-csatlakozásába, a héten fideszes parlamenti delegáció utazott, hogy egyeztessenek róla. A svédek szerint a magyar küldöttség semmilyen feltételt nem támasztott, annak vezetője, Hende Csaba Helsinkiben pedig meg sem tudta mondani, hogy mi köze volt a látogatásnak a NATO-csatlakozáshoz. Szerencsére a finn házelnök mindenkit megnyugatott, hogy a találkozó nem volt felesleges.

Finn házelnök a tárgyalásról Hende Csabáékkal: Nem volt felesleges

Matti Vanhanen is megerősítette, hogy a magyar fél semmilyen feltételt nem támasztott a csatlakozási kérelem jóváhagyásához.