135 millióba került az őszödi csúcstalálkozó
A biztosítás 55 millió forintba, a szállás, a technika, a közlekedés és a tolmácsolás 80 millió forintjába került az államnak.
A biztosítás 55 millió forintba, a szállás, a technika, a közlekedés és a tolmácsolás 80 millió forintjába került az államnak.
Szaporodnak a fenntartható turisztikai célpontok, a felmérések szerint az útrakelők közül egyre többen keresik a környezetet óvó és a helyi közösségek érdekeit is figyelembe vevő utazási formákat. Cikkünkben bemutatjuk, mit tesznek a nagy szennyezők és mit tehetünk mi turistaként a fenntarthatóságért.
A Harvard legázolásában visszaköszön az orbáni minta, Kína viszont alighanem nem tud hová lenni örömében, hiszen legfőbb ellenfele saját magát bénítja meg. Közben senki nem hisz már a békemegállapodásban, ám akárhogy is próbálja Trump eltolni magától, Ukrajna az ő háborúja, amit Putyinnak esze ágában sincs abbahagyni, és még csak most kezdi igazán önteni bele a pénzt. De nagy bajok vannak Izraelben és Franciaországban is. Nemzetközi lapszemle.
Fehér farmerek elleni nem létező népirtásra hivatkozva leckéztette Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnököt Donald Trump.
Évtizedekig tartó vándorútján India északi csücskében, a Kis-Tibetként is emlegetett Ladakban írta egyik főművét, a tibeti-angol szótárt Kőrösi Csoma Sándor. Zangla akkori királya adott neki szállást palotája egyik kis szobájában, amely romjaiból a Csoma Szobája Alapítvány kezdeményezése nyomán épült újjá. A projekt egyik résztvevője Fehér Anna, aki mesébe illő módon találkozott Zangla hercegével, Stanzin Namgaillal. Tavaly összeházasodtak, így lett hercegné. A kis zanglai királyság India függetlenné válása óta hivatalosan már nem létezik, de a helyiek tisztelik a történelmi családot, így annak továbbra is vannak “uralkodói teendői”. Szeretettel Indiából sorozatunk szerzője Dardzsilingban, a Kőrösi Csoma Sándor sírjánál tartott megemlékezésen találkozott Fehér Annával.
Bár megszületett Kijev és Washington alkuja az Ukrajnában található ásványkincsek közös kitermeléséről, még sok a bizonytalanság benne, és évek telnek el, mielőtt megnyílnak az első bányák.
Az idei súlyos fagyok miatt újra felmerült: vajon lábon lőtte magát a magyar kajszibarack-termesztés, amikor a korai, piacos mediterrán fajtákhoz fordult a magyar klasszikusok helyett? A klímaváltozás a legnagyobb gond a hazai gyümölcsösöknél vagy máshol kell keresni a baj forrását?