Baráti csapda

A GfK Piackutató 2004. augusztusi felmérése szerint másfél millió lakosnak van bankhitele, szemben a két évvel korábbi 950 ezerrel. A kölcsönnel élők számának gyors gyarapodása elsősorban a támogatott lakáshitel bevezetésére, illetve a fogyasztás minden területét elárasztó részletfizetési lehetőségekre vezethető vissza. A banki adósok az idén már havi jövedelmük 20-25 százalékát fordították törlesztésre, miközben két éve még csak a 10 százalékát. A Magyar Nemzeti Bank decemberi stabilizációs jelentése szerint az idén az eladósodás elsősorban a magasabb társadalmi státusú, vagyonosabb személyek körében nőtt, míg a bérből és fizetésből élők óvatosabban nyúltak a hitelhez. Sőt a bankárok egyenesen az év végi szokásos hitelroham elmaradásáról panaszkodnak. A jegybank szerint főképpen az áll a jelenség mögött, hogy a jövedelmi viszonyok egy éve nem javulnak.

Az önerő nélkül felvehető hat-tízéves kölcsönök a meggondolatlan eladósodást támogatják. A fizetőképesség megváltozása esetén pedig tragédiákhoz vezethet a jobb időkben vállalt hosszú lejáratú tartozás.

A gyömrői kétgyermekes Csóli család például sokkal jobban járt volna, ha az Erste Bank ottani fiókjában nem jutnak 2,2 millió forintos hitelhez a vályogházukra bejegyzett jelzálogért cserébe. A kölcsönt piaci kamattal, forintalapon nyújtotta a bank, úgy, hogy már a kérelem beadása idején csak minimálbért igazolt a férj, s a csökkent munkaképességű feleségnek sem volt kellő jövedelme a törlesztéshez, de szabad felhasználású jelzáloghitelnél a jövedelem nem kritérium. A részletek fizetésére egy ideig jutott pénz, egyebek között a kölcsönből félretett összegből, de miután a család anyagi helyzete tovább romlott, nem tudtak törleszteni, és a bank felmondta a szerződést. Immár számítani lehet az ingatlan elárverezésére. Csóliék még abban sem lehetnek biztosak, hogy az ellenérték fedezetet adhat a fennmaradt (a késedelmi kamatok miatt a felvett kölcsönnél is magasabb) tartozásra. Ki a felelős? A jövedelmet nem néző, jelzálogjoggal megelégedő bank? Vagy a pénzre, felújított lakásra vágyó család? Ezt a kérdést egyre több esetben teszik fel jogászok is, mivel az ehhez hasonló ügyek mind gyakrabban kötnek majd ki a bíróságon.

A túlzott eladósodás szempontjából a devizahitelek is veszélyesek. A néhány százalékos nominális kamatok szinte csábítanak a hitelfelvételre. A minél alacsonyabb törlesztőrészlet érdekében vállalt 15-20 éves elkötelezettség is veszély, mert ennyi idő alatt nagyobb az esély a megbetegedésre, állásvesztésre, s az árfolyamkockázat miatt is csak komoly tartalékokkal a háttérben érdemes vállalni ilyen tartozást. Nem biztos tehát, hogy éppen akkor igazán ügyfélbarát egy bank, ha enyhít hitelbírálati gyakorlatán.