Lehetett-e újabb pilóta-öngyilkosság az Air India júniusi tragédiája?
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
Durván elszámolta magát Matolcsy György, amikor 2021-ben azzal az ígérettel kezdte el a Szabadság téri MNB-székház felújítását, hogy ahhoz nem lesz szükség közpénzre. „A műemlék épület teljes külső és belső felújításának költsége 55 milliárd forint, melyet a jegybank az évek óta nyereséges gazdálkodásából fedez” – közölte az MNB 2021. október 27-én.
A székház rekonstrukciójának a közleményben beharangozott költségvetése azonban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint „közel megduplázódott”, 104,9 milliárd forintra nőtt. A jegybanki nyereség pedig már a következő esztendőtől olyan súlyos veszteségbe fordult, hogy az MNB elveszítette saját tőkéjét, vagyis házon belül nem volt fedezete a rekonstrukciónak.
„A rekonstrukció ideje alatt az MNB zavartalanul ellátja feladatait” – fűzte hozzá a 2021. októberi közlemény. Ez teljesült, csakhogy nagy ára volt. A felújítás idejére a jegybank a központját a Krisztina körút 55.-be, a pénzügyi felügyeletet a Krisztina körút 6.-ba költöztette, a monetáris tanács (MT) pedig a budai Vár egyik reprezentatív épületében ülésezett.
A székház felújítására, a jegybanki tevékenységét szolgáló ingatlanok megvételére és fejlesztésére – köztük a felsorolt megaberuházásokon kívül a balatonakarattyai oktatási központéra és a Burg Hotelére – az MNB összesen 204 milliárd forint tőkét juttatott a saját ingatlanos cégének – összegezte az ÁSZ.
Vagyis kiszervezte a feladatokat az MNB-Ingatlan Kft.-nek, kikerülve ezzel a jegybanki felügyelőbizottság (fb) és a Pénzügyminisztérium tulajdonosi ellenőrzését. Utóbbi két tagot is delegált az fb-be, ám a testület egészen 2024-ig nem kifogásolta – legalábbis hivatalosan –, hogy nem lát bele az alapítványi és ingatlanfejlesztési ügyekbe.
Ez a 204 milliárd forint most nagyon hiányzik az MNB mérlegéből.
