Államfőjelölti tippek
4 perc
2005.02.01. 10:09
Több név is szóba került Magyarország lehetséges államfőjeként. Összegyűjtöttük közülük a legvalószínűbbeket. Valami mégis azt súgja nekünk, a parlament egyikükről sem fog szavazni majd június elején. De azért lássuk a mostani választékot.
Bárándy Péter (Bp., 1949) ügyvéd. 1974 és 1976 között ügyvédjelölt, 1976–2002 ügyvéd, elsősorban büntetőügyekben. 2002–2004 igazságügyi miniszter, Medgyessy Péter távozása után ő veszi a kalapját, azóta újra ügyvédként dolgozik. Részt vesz a jogász közéletben: 1983–92 a Budapesti Ügyvédi Kamara titkára és 1992–2002 főtitkára. A Magy. Kriminológiai Társ. elnökségi tagja. 1992–96 a Köztársaság Párt alelnöke és 1994-ben országgyűlési képviselő-jelöltje. Az MSZMP-nek nem volt tagja.
Tekintse meg a HVG Bárándy-portréját!
Bihari Mihály (Bp., 1943) jogász, politológus. 1970–73 az ELTE JTK állam- és jogelméleti tanszékén tudományos gyakornok, 1973–75 tanársegéd, 1975–84 adjunktus, 1984–93 docens, 1993–tól egyetemi tanár. Állam- és jogelméletet, szociológiát, később politikai elméletet tanít a JTK-n, a BTK-n és a közgazdasági egyetemen. 1972 és 1983 között a Társadalmi Szemle külső szerkesztője, 1990–98 felelős szerkesztője, majd főszerkesztője. 1988-ban Lengyel Lászlóval, Király Zoltánnal és Bíró zoltánnal együtt kizárják az MSZMP-ből, majd visszavennék őket, de erre már nem kerül sor. Alapítója a Magyar Demokrata Fórumnak és az Új Márciusi Frontnak, 1988-1989-ben a Nyilvánosság Klub ügyvivője. 1989-től az ELTE JTK politológia tanszékvezetője lett. 1993–94 az MSZOSZ színeiben a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat képviselője, 1994–98 az MSZP országgyűlési képviselője. 1999-től az Alkotmánybíróság bírája, húsz könyv szerzője.
Tekintse meg a HVG Bihari-portréját!
Glatz Ferenc (Csepel, 1941) történész. 1968-től az MTA Történettudomány Intézet munkatársa, 1988 és 1996 között, illetve 2003 óta igazgatója. 1979-től a História felelős, majd 1990-től főszerkesztője. 1989–90 a Németh-kormány művelődési minisztere, 1990-től egyetemi tanár, 1996 és 2002 között az MTA elnöke. 1995-ben Széchenyi-díjat kapott.
Tekintse meg a HVG Glatz-portréját!
Göncz Kinga (Bp., 1947) pszichiáter. 1978–86 pszichiáter, 1982–89 az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet adjunktusa, 1990–2002 pszichoterapeuta, 1989–től az ELTE szociálpolitikai tanszékén adjunktus, 1998–tól a Közép-európai Egyetem jogi tanszékén tanít, 1994–2002 a Partners Hungary Alapítvány igazgatója, 2001–2002 a Soros Alapítvány kuratóriumának elnökhelyettes, 2002–2004 az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára, 2004-től Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumot vezeti.
Tekintse meg a HVG Göncz Kinga-portréját!
Gönczöl Katalin (Nagykőrös, 1944) jogász, kriminológus. 1968–79 az ELTE JTK kriminológiai tanszékén tanársegéd, majd adjunktus, 1979–90 docens, 1990-től ugyanott egyetemi tanár, 1985–88 dékánhelyettes, 1984-től kriminálszociológiát is tanít az ELTE Szociológiai Intézetének szociálpolitikai tanszékén. 1995–2001 az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. 2002-től az Igazságügyi Minisztériumban miniszteri biztosa.
Tekintse meg a HVG Gönczöl-portréját!
Németh Miklós (Monok, 1948) politikus. 1977 és 1981 között az Országos Tervhivatal osztályvezető-helyettese. Ezután az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályára került, ahol 1986-ra osztályvezetőségig küzdötte fel magát. 1987-ben a KB egyik titkárának nevezték ki, majd Grósz Károlyt váltja a kormányfői székben, ő lesz az utolsó pártállami miniszterelnök. A demokratikus választásokon az MSZP színeiben bekerül a parlamentbe, majd egy év után a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankhoz igazol alelnöknek. Belpolitikai visszatérését fontolgatja a 2002-es választások előtt, de az MSZP inkább Medgyessy Péterre tesz. Azóta a baloldali kormány a jobboldali sajtó által szívesen idézett kritikusa.
Szabó István [Tamás] (Bp., 1938) filmrendező. 1961–64 a Mafilm asszisztense, majd első asszisztense, 1963 Herskó János munkatársa, 1961–62 a BBS-ben forgatott, 1964– játékfilmrendező, dolgozott a tv-ben, színházban is. 1985-től a Színház- és Filmművészeti Főiskolán (most: Egyetem) tanára. 1996 Budapest díszpolgára. Négyszer jelölték Oscar-díjra, 1982-ben el is nyerte a Mephisto c. filmje a díjat. Emellett számos hazai és külföldi elismerésben volt része.
Szili Katalin (1956) politikus, jogász, humánöko-lógus. 1981–85 a Pécsi Városi Tanács gyámügyi előa-dója, 1984–85 csoportvezetője, 1985–92 a Dél-dunán-túli Vízügyi Igazgatóság jogtanácsosa, hatósági osz-tályvezető. 1994–1998 a Környezetvédelmi és Terület-fejlesztési Minisztérium politikai államtitkára. 1983 és 1989 között az MSZMP, 1989-től az MSZP tagja, 2000-től a parlament elnökhelyettese, 2002-től az elnöke.
Tekintse meg a HVG Szili-portréját!
Vizi E.[lek] Szilveszter (Bp., 1936) orvos, az MTA elnöke. 1961–67 a SOTE Gyógyszertani Intézet egyetemi tanársegéde, 1967–74 adjunktusa, 1974–77 docense, 1978–81 egyetemi tanára. 1981–89 az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatási Intézet tudományos igazgatóhelyettese 1989 és 2002 között főigazgatója. 1996 és 2002 között az MTA alelnöke, 2002-től elnöke. Kutatási területe a központi és perifériás idegrendszer ingerület-átvitelének fiziológiai szabályozása és gyógyszeres befolyásolhatósága, neuronok közötti kölcsön-hatás, áthallás vizsgálata, ,a digitális és analóg agymodell kidolgozása. 1993-ban munkásságáért Széchenyi-díjat kapott.
Tekintse meg a HVG Vizi-portréját!