Egy lépés hátra, három előre?

Augusztus beköszöntével hirtelen lefékeződött az addigi részvénydrágulási trend az amerikai tőzsdéken: múlt pénteken a július utolsó hetében még négyéves csúcsot döntő két börzebarométer közül a Standard & Poor's (S&P) 500 papírt tartalmazó indexe 0,9 százalékponttal, 1226 pontra csökkent, míg az elektronikus tőzsde, a Nasdaq mutatója 0,13 százalékponttal, 2177 pontra. A New York-i értéktőzsde Dow Jones ipari átlagindexe több mint fél százalékpontot veszítve 10 558 ponton kötött ki. Hétfőn, ha kisebb mértékben is, de folytatódott a csökkenésük, miközben az európai részvényindexek már felfelé mozogtak.

A megtorpanást elemzők több tényező egybeesésével magyarázzák: a világpiaci kőolajárak újabb rekordot döntöttek; a kiskereskedelmi eladások a legalább egy éve nyitva tartó áruházakban az elemzők által prognosztizáltnál kevésbé, 3,6 százalékkal nőttek; az év hetedik hónapjában a vártnál több, 207 ezer új munkahely létesült a mezőgazdaságon kívüli ágazatokban. Mindezek alapján a befektetők azt feltételezték, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve Board (Fed) kedden, lapzártánk után legalább negyed százalékponttal emeli az addigi 3,25 százalékos irányadó kamatlábát. A kamatemelés a közgazdasági logika szerint növeli a keresletet a kockázatmentesnek számító bankbetétek iránt, a forrásátcsoportosítás a részvényekből pedig árfolyameséshez vezethet, így a befektetők elérkezettnek látták az időt, hogy részvényeik eladásával bezsebeljék árfolyamnyereségüket. Utóbbi éves szinten több részvény esetében is meghaladta a tíz százalékot, miközben az amerikai éves átlagos infláció 2,5 százalék körüli.

Tizennégy hónap alatt a keddi lehet a tizedik Fed-kamatemelés. 2004 júniusában az alapkamat még az előtte 46 éve nem látott 1 százalékos szinten állt. A kamatemelés mellett szól, hogy a havi bérkifizetések több mint két éve meredeken nőnek, az órabérek egyéves csúcson állnak, miközben jelenleg már 3 millióval több állás van, mint a legutóbbi, 2003 elejéig tartó amerikai recesszió idején - a munkanélküliségi ráta 5 százalék, a legalacsonyabb szint 2001 szeptembere óta. A növekvő bérköltségek miatt pedig a ma még viszonylag alacsony infláció elszaladhat, s az árindex kordában tartásának egyik hatásos eszköze lehet a monetáris szigorítás.

Amerikai közgazdászok szerint azonban nincs inflációs nyomás. A júliusi bérnövekedést nem szabad misztifikálni, az ugyanis szezonális tényezőknek tudható be, sőt az üzleti szektor kimondottan óvatosan bánik a fizetésemelésekkel: a termelékenység növelésével, tevékenységek külföldre helyezésével, illetve kiszervezésével és más eszközökkel egyelőre sikeresen tartották alacsonyan a béreket. Ugyanakkor az állások létesítéséről szóló jelentések sem megbízhatóak, mivel sok az önfoglalkoztató, az elmúlt három évben számuk több mint félmillióval emelkedett.

Az alacsony inflációs környezet miatt az elemzők túlzottnak tartják a befektetők múlt heti reakcióját, félelmét a Fed-kamatemeléstől. Szerintük a részvények szárnyalása csak átmenetileg akadt meg, s az év hátralévő részében újabb drágulási hullám jöhet, az S&P értéke például 5-6 százalékos erősödés után akár az 1300 pontot is elérheti. "Három lépés előre és egy hátra" - jellemezte egy Wall Street-i öreg róka, mi történhet a részvényekkel a kamatemelés után. Tény, hogy a tavaly június óta tartó monetáris szigorítás nem törte meg a részvények drágulását. Ezt a közgazdászok azzal magyarázzák, hogy a hosszú távú állampapírhozamok nem mozdultak. Míg 1994 elejétől 1995 elejéig a Fed kamatlába 3 százalékról megduplázódott, s a tízéves állampapírok hozama 5,8-ról 7,7 százalékra ugrott, addig tavaly június óta az utóbbi még csökkent is, 4,7-ről 4,3 százalékra. Az a tény, hogy az amerikai reálkamatláb alig egy százalékpontos, nem csökkenti a hitelkeresletet, s a kölcsönből az emberek nemcsak fogyasztási cikkeket, házakat, állampapírokat, hanem részvényeket is vesznek. Ráadásul rengeteg pénz halmozódott fel a befektetési alapokban, amelynek jó részét az iraki háború miatt visszatartották, inkább bankbetétekben parkoltatták. Ha ez a summa a részvénypiacra zúdul, az újabb árfolyam-emelkedést idézhet elő.

CSABAI KÁROLY / WASHINGTON