Szívelégtelenséghez vezethet az elhízás
1 perc
2008.07.22. 12:40
A kövérség jelentősen hozzájárul ahhoz a lassú, lappangó gyulladásos folyamathoz a szívben, amely fokozza a szívelégtelenség kockázatát. Öt amerikai egyetem kutatóinak eredményeiről az amerikai szívgyógyász kollégium folyóirata számolt be.
A MESA-tanulmányt 2000-ben indították el az Egyesült Államokban. Csaknem hétezer, 45-84 éves, egészséges felnőttet vontak be a vizsgálatba, akiknek a program kezdetén semmiféle panasza nem volt, és a vizsgálatok sem utaltak semmiféle betegségre. Az amerikai kutatók arra voltak kiváncsiak, hogy van-e valamiféle etnikai különbség az érelmeszesedés kifejlődésében.
Az Egyesült Államokban a világ minden tájáról származó emberek élnek együtt, ezért az amerikai állampolgárok arányának megfelelően igyekeztek az önkéntes résztvevőket összetoborozni. A fehérbőrű, illetve fekete bőrszínű amerikaiak mellett a MESA tanulmányban ott találhatók a latin-amerikai országokból bevándoroltak és a kínaiak is.
A vizsgálatot a tervek szerint 2012-ig folytatják. Hossein Bahrami vezetésével a munkacsoport most azokat az eredményeket közölte, amelyek a vizsgált személyek vérében lévő gyulladásjelző molekulák koncentrációját mutatták. A statisztikai értékelés során figyelembe vették a szív- és érbetegségek egyéb kockázati tényezőit, például a dohányzást, az életkort, a cukorbetegséget vagy a vérnyomást is.
A megfigyelési idő alatt a szívelégtelenség miatt kezeltek 44 százaléka a kövérek csoportjából került ki. A mérések szerint vérükben nagyobb volt a gyulladásjelző fehérjék mennyisége is, mint azokéban, akiknek a testsúlya normál határok között volt. A számítások szerint az interleukin-6 gyulladásjelző molekula átlagos mennyiségének megduplázódása a szívelégtelenség kockázatának 84 százalékos növekedését jelenti.
A kutatók hangsúlyozták, hogy a vérben lévő gyulladásjelzők, valamint a szív- és anyagcsere-tünetcsoport, a szaknyelven kardio-metabolikus szindróma közötti összefüggés is egyértelműen látszik az eredmények alapján. A tünetcsoport: a magas vérnyomás, az emelkedett vércukor, a magas vérkoleszterinszint, a hasi elhízás együttes előfordulása számos vizsgálat tanúsága szerint kétszeresére növeli a szívelégtelenség bekövetkezésének kockázatát. A gyulladásjelzők rendszeres mérése segítheti az orvost az optimális kezelés eldöntésében.
Az Egyesült Államokban a világ minden tájáról származó emberek élnek együtt, ezért az amerikai állampolgárok arányának megfelelően igyekeztek az önkéntes résztvevőket összetoborozni. A fehérbőrű, illetve fekete bőrszínű amerikaiak mellett a MESA tanulmányban ott találhatók a latin-amerikai országokból bevándoroltak és a kínaiak is.
A vizsgálatot a tervek szerint 2012-ig folytatják. Hossein Bahrami vezetésével a munkacsoport most azokat az eredményeket közölte, amelyek a vizsgált személyek vérében lévő gyulladásjelző molekulák koncentrációját mutatták. A statisztikai értékelés során figyelembe vették a szív- és érbetegségek egyéb kockázati tényezőit, például a dohányzást, az életkort, a cukorbetegséget vagy a vérnyomást is.
A megfigyelési idő alatt a szívelégtelenség miatt kezeltek 44 százaléka a kövérek csoportjából került ki. A mérések szerint vérükben nagyobb volt a gyulladásjelző fehérjék mennyisége is, mint azokéban, akiknek a testsúlya normál határok között volt. A számítások szerint az interleukin-6 gyulladásjelző molekula átlagos mennyiségének megduplázódása a szívelégtelenség kockázatának 84 százalékos növekedését jelenti.
A kutatók hangsúlyozták, hogy a vérben lévő gyulladásjelzők, valamint a szív- és anyagcsere-tünetcsoport, a szaknyelven kardio-metabolikus szindróma közötti összefüggés is egyértelműen látszik az eredmények alapján. A tünetcsoport: a magas vérnyomás, az emelkedett vércukor, a magas vérkoleszterinszint, a hasi elhízás együttes előfordulása számos vizsgálat tanúsága szerint kétszeresére növeli a szívelégtelenség bekövetkezésének kockázatát. A gyulladásjelzők rendszeres mérése segítheti az orvost az optimális kezelés eldöntésében.