Jobb lesz megbarátkozni a tartósan gyenge forint gondolatával

Vajon fejfájást okozott-e Mario Draghi elnök az utódjának, Christine Lagarde-nak, avagy megkímélte őt egy súlyos vitától és nehéz döntéstől? Ma még nem tudni. Tény, hogy az Európai Központi Bank kormányzótanácsa szeptember 12-én nagy vita után tovább lazított a monetáris kondíciókon, holott a kiszivárgott hírek szerint olyan befolyásos személyiségek is ellenezték ezt, mint Francois Villeroy de Galhau, a francia és Jens Weidmann, a német jegybank elnöke.

A kormányzótanács újonca, a tekintélyes Ewald Nowotnyt az osztrák jegybank élén váltó Robert Holzmann nem is titkolta ellenvéleményét. A Bloomberg hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy negatív kamatokat nem lehet a végtelenségig fenntartani, illetve reméli, hogy a döntés nem köti meg a november 1-jén hivatalba lépő Lagarde kezét, aki „más üzleti környezetből jön”, és elég erős ahhoz, hogy változtasson. Ez a jellemzés kétségkívül igaz lehet a Nemzetközi Valutaalaptól átigazolt elnökre.

Nem volt szükség szavazásra a kormányzótanácsban – mondta Draghi az ülést követő sajtótájékoztatón –, mert a vita után széles körű egyetértés alakult ki. Ennek jegyében az EKB-ban elhelyezett egynapos betétek 0,4 százalékos negatív kamatát 0,5 százalékosra vitték le, vagyis az ott landoló pénzekből fél százalékot levonnak. Ezzel ösztönöznék a bankokat, hogy élénkítsék a hitelezést, mert a negatív kamatokon sokat veszítenek. (A jegybanki refinanszírozási hitel kamata változatlanul nulla, az egynapos hitelé pedig 0,25 százalék.)

Húszmilliárd eurós havi keretösszeggel az eszközvásárlási programját is újraindítja novemberben az EKB.