Sokszor meghalt, de mindig csak majdnem – végső búcsú Ozzy Osbourne-tól
„Bármit csinálhattok velem, de a kiba…ott tetkóimhoz ne merjetek nyúlni!” – szólt az orvosokhoz az élet határán lebegve a rock nagy túlélője.
Magyarországon abortuszdiskurzus jószerivel csak Kövér László-, vagy Novák Katalin-féle magasröptű gondolatokban, pro-life konferenciákon, esetleg az északír abortusztörvényről szóló hírek alatti kommentháborúban jelenik meg. Mintha maga a téma is jóformán tabu lenne. Nagy-Britanniában azonban előszeretettel beszélnek róla: az elmúlt hetekben például drámai események (országos szinten is jelentős) sorozatát hozta a Cardiffi Egyetemen (a fenti képen a főépület) kialakult vita az abortuszról.
Pro-life
Hogy megértsük, mi vezetett abortuszáldozatok méretes molinóit lobogtató aktivisták jelenlétéhez a cardiffi kampuszon, úgy októberig kell visszamenni. Itthon a HÖK kifejezés gyakran szitokszóként jelenik meg, a brit egyetemeken azonban a Students’ Union-ök (SU) a közösségi élet legfontosabb szervezői, a diákok hangjának hatásos, demokratikus képviselői: gyakran sokemeletes épületeket kapnak, diákjóléti szervezeteket, akár egyetemistáknak kitalált ingatlanügynökségeket is működtetnek.
Nem kivétel ez alól a walesi főváros legnagyobb egyeteme sem, ahol országos szokás szerint a tanév nulladik hetében idén is megtartották a „Societies Fair” nevű rendezvényt, amikor a hallgatók beiratkozhattak az egyetem több mint 200 különböző érdekeltségű közösségébe.
Itt bukkant fel idén a „Pro-Life Society”, azaz az életpárti, abortuszellenes csoport. Ez még nem lenne semmi baj, sok diák megdöbbenésére azonban az SU azzal reagált, hogy OK, legyen, ők biztosítani akarják a szólásszabadságot mindenkinek - egészen addig, amíg ez nem torkollik szabálysértésbe. Hát jó, sztori vége - gondolhatta mindenki, amíg a nevezett közösség be nem jelentette, hogy „40 nap az életért” című kampányt indít, és abortuszklinikák előtt fog tüntetni.
