A forint árfolyama több éve trendszerűen, nominálisan leértékelődő pályán halad. Ám 2017 elejéig sem ez, sem az akkor már két számjegyű béremelkedés, sem a hitelállomány gyorsuló bővülése, sem az uniós források növekvő felhasználása nyomán keletkező állami/költségvetési (túl)kereslet nem vezetett az infláció gyorsulásához. Ellenkezőleg, az ezt megelőző években a fogyasztóiár-index csökkent, vagyis deflációt mutatott. Ez valóban szokatlan jelenség egy olyan országban, amelyet korábban makacs – 1998 előtt bő tíz évig két számjegyű, majd 2012-ig magas, egy számjegyű – infláció jellemzett.
