A svédek szabadjára engedték a járványt, és nagyon reménykednek

„Nem hozhatunk olyan drákói döntéseket, amelyek mérsékelt hatással lennének a járványra, de cserébe leállítanák a társadalom működését” – mondta Johan Carlson, a svéd közegészségügyi hivatal vezetője. Szerinte helyesen jártak el a koronavírus-járvány kezelésében, pedig Svédország kakukktojásnak számít az EU-ban: a Financial Times riportja szerint a skandináv országban nyitva maradtak az iskolák, 500 főig korlátozták a rendezvényeket és a tömegközlekedés is a megszokott forgalmat bonyolítja le.

Bár a britek meggondolták magukat, a svédek kitartanak a súlyos szigorítások nélküli védekezés mellett. A helyzet az egészségügyön áll vagy bukik: Anders Tegnell járványügyi miniszter szerint jók a kilátásaik, feltéve, ha bírják a kórházak a rájuk nehezedő nyomást. Ezért is maradtak nyitva az iskolák (a 16 éven aluliaknak), illetve ezért sem állították le a mindennapi életet: így az orvosok munkában tudnak maradni és nem kell otthon lenniük gyermekeikkel, valamint a gazdaság sem áll le. Bár hivatalosan nem mondták ki, a svéd televízióhoz mégis kiszivárgott, hogy Svédország a nyájimmunitásban hisz, azaz úgy gondolják, rövidebb idő alatt levonul a járvány, ha a minimális korlátozások és nagyobb számú megfertőződések hatására többen átesnek a betegségen és válnak hamarabb védetté.

A Magyarországgal közel azonos lakosságú Svédországban jelenleg 2526 koronavírus-fertőzöttről és 62 a járványban elhunyt emberről lehet tudni, ez körülbelül 2 százalékos halálozási arányt jelent. Ahhoz, hogy ez ne emelkedjen drasztikusan, a svéd miniszterelnök a lakosságba vetette hitét: Stefan Löfven a múlt héten televíziós beszédben fordult az országhoz, és azt mondta,

van néhány pillanat az életben, amikor áldozatokat kell hozni magunkért és másokért egyaránt, ez pedig most van, a feladat mindenkire értetődik.

A motivációs beszéd célja a lakosság meggyőzése volt arról, hogy az önkéntes alapon meghozott döntések segíthetnek elkerülni a súlyosabb korlátozásokat. A kormánykoalíció korlátozás helyett azt javasolja, hogy az emberek maradjanak otthon, ne utazzanak feleslegesen és lehetőleg ne találkozzanak az idősebbekkel.

A lakosságszám egyezik, az egészségügyi ellátás színvonala nem

Bár Magyarország és Svédország lakossága szinte megegyezik, a két ország egészségügyi rendszere annál kevésbé hasonlít. A svédek a GDP-jükhöz viszonyítva több mint másfélszer többet költenek az egészségügyre, mint mi, ez egy lakosra lebontva pedig háromszor nagyobb összeget jelent. Ennek megfelelően a férfiak várható élettartama 9, a nőké pedig 5 évvel magasabb a miénknél. Természetesen ez nem kizárólag az egészségüggyel hozható összefüggésbe: a svédeknél például 19,3%, míg nálunk 28% a rendszeresen dohányzók aránya.

Bár a svéd kormány bizakodik, a korábbi miniszterelnök Carl Bildt már árnyaltabb képet fest az eseményekről. A svéd mérsékeltek egykori vezetője nem érzi az országot különbözőnek a többi európai államtól, így „hatalmas kísérletnek” nevezi a döntést.

„Ötletünk sincs – akár még működhet is. Ugyanakkor őrülten rossz irányba is elindíthat minket.”

Bildt szerint egyébként Stockholm drámaian megváltozott az elmúlt hetekben, a jogi intézkedések hiányában is sokkal kevesebben vannak az utcákon. Pedig a mindennapi korlátozások tényleg a vicc kategóriába sorolhatók: kedd óta tiltva van, hogy a vendéglátóhelyeken a pultnál rendeljenek az emberek, így kénytelenek az asztaloknál elfogyasztani mindent.

Vannak, akik szerint Svédországot sem fogja feltétlen elkerülni a vesztegzár: az Umeai Egyetem járványügyi szakembere, Joacim Rocklov szerint például rengeteg bizonytalanság van a háttérben, amiről a kormány nem számol be. A koronavírus elleni immunitás egyelőre ismeretlen, ami sarokba szoríthatja az egészségügyet és térdre kényszerítheti az országot. Rocklov szerint hiába tűnik hatásosnak, a tájékoztató, ami eljut a lakossághoz, kizárja a társadalmi vitát, így a helyes utat sem lehet közösen megtalálni.

Nem minden szakértő kritizálja a döntéseket, illetve azok hiányát. A svéd Dagens Nyheter készített interjút Agnes Wold kutatóorvossal. Ő olyan emberként él a köztudatban, aki újra meri gondolni az egészségügyi szabályozásokat: kutatásai szerint nem feltétlen káros a mértékletes alkoholfogyasztás a terhesség ideje alatt, sőt, szerinte az allergénekkel való korai találkozás segíthet az allergia kialakulásának megelőzésében is.

Hiába Wold állandó kétkedése, ezúttal arra kért mindenkit, hogy hallgasson a hatóságokra. A sokszor túlságosan nyugodtként is emlegetett kutató szerint van mitől félni, a Twitteren például többször is már-már pánikszerűen kérte a lakosságot, hogy amilyen védőfelszerelést csak tud, juttasson el a kórházakhoz, mert ha az egészségügy nem bírja tovább, mindenkit utolér a járvány.

Wold szerint most először működik úgy a kormány, ahogy kellene: tisztán, őszintén és átláthatóan, ez pedig nemcsak a szakértőkhöz, de az átlagemberekhez is elér. Nem lehet mást tenni tehát, mint követni az utasításokat és bízni abban, hogy szigorítások nélkül is javul a helyzet. A járványt viszont csak a koronavírus-vakcina érkeztével látja véget érni, az azonban még messze van.