A kereslet és kínálat törvénye a halálos betegségek oltóanyagainak piacán is érvényesülni látszik. Az Ebola elleni vakcina alighanem minden idők leggyorsabban kifejlesztett oltása volt, hiszen a vérzéses láz rendkívül magas (50 százalék körüli) halálozási aránya nagyon nagy erőfeszítéseket követelt a világ kutatóitól. Két éven belül meglett az engedélyezett oltóanyag. A SARS elleni vakcina kutatását azonban – bár ígéretesen alakult – egyszerűen abbahagyták, mert 2003 nyarán az akkori koronavírus-járvány magától kifulladt.
Az igény most is nagy, és már látszanak is az első eredményei annak, hogy a nemzetközi tudományos közösség erős összefogással keresi a Covid–19 elleni védőoltást és gyógyszert egyaránt. Az Egészségügyi Világszervezet már 35 hatóanyagot sorol fel a reménybeli vakcinajelöltek március eleji listáján. Nagyban segíti a küzdelmet, hogy az utóbbi évtizedekben a kutatók minden eddiginél sikeresebbek voltak a vírusok ellen. Hogy csak egy esetet említsünk: az AIDS okozója is vírus (a HIV), és ezt a betegséget az utóbbi években már elég jól lehet kezelni, a fertőzöttek tartósan tünetmentessé tehetők. Ez akkor is eredmény, ha védőoltás nincs.
Csillagos ötösre értékelte a nemzetközi munkamegosztást a Covid–19 elleni védőoltás kutatásában Kemenesi Gábor virológus, amikor néhány hete nyilatkozott lapunknak. Az erőfeszítések jelentős része egy már létező nemzetközi szervezet, a CEPI (a járványmegelőző fejlesztések koalíciója) keretében zajlik. A CEPI-ben fejlett országok fognak össze nagy alapítványokkal olyan gyógyszerfejlesztésekre, amelyeknek a terhét és kockázatát egyes vállalatok vagy intézetek külön-külön nem tudnák vállalni.
