Örökre búcsút mondhatunk a műanyagmentességnek a világjárvány miatt?

A tengerek, óceánok partjainál most nem műanyag palackokat, hanem latex kesztyűket és maszkokat mos partra a víz, és nem jobb a helyzet az utcákon sem. A környezetszennyezés pedig csak az egyik káros következménye ennek, ott van mellette az is, hogy mindezek potenciális vírushordozók is, így veszélyes hulladéknak minősülnek. Változás pedig még jó ideig nem is lesz: míg az Európai Unió keményen lecsapott az egyszer használatos hulladékokra, és 2021-től betiltják például a fültisztító pálcikákat és a műanyag tányérokat, a kesztyűk és maszkok biztos velünk maradnak, legyenek is bármilyen környezetszennyezőek. Itt ugyanis minden új egyszer használatos felszerelés biztos jobban véd, mint bármely másik, ami fertőtlenítés után ismét felvehető.

De akkor most előrébb vagyunk bármennyivel is műanyagszennyezés elleni harcban a fültisztító pálcikák és a nejlonzacskók betiltásával?

Biztonság kontra pazarlásmentesség

A pazarlásmentesek életét sem könnyítette meg, hogy a koronavírus-járvány miatti fokozott higiéniai intézkedések miatt például számos helyen nem engedik, hogy saját pohárba kérjük a kávét és a vásárlók által hozott saját edény és zsák is kockázatot rejthet magában az üzletekben. A koronavírus felülírja a csomagolásmentességet még azoknál is, akik korábban már hosszú ideje száműzték a plasztikot az életükből.

„Egy készenléti állapotban vagyunk most, amiben a biztonság a legfontosabb. Még ha nem is fertőződnénk meg úgy, hogy a piacon saját zsákba veszünk paradicsomot és villamoson visszük haza, nem kockáztatunk. A mostani helyzetben inkább biztosra megyünk és a legkisebb rosszat választjuk” – magyarázza Pálinkás-Panyi Anna, pszichológus.

A koronavírus-járvány erős feszültségeket generál most bennünk, több oldalról is ostrom alatt van a környezettudatosság. „Sokkal inkább a mára, a jelenre, a holnapra fókuszálunk. Kevésbé hangsúlyos, hogy mi lesz jövőre, vagy 10 év múlva. A bolygó jövője pedig egy hosszú távú perspektíva. Az, hogy az értékeim között szerepel, hogy a lehető legkevésbé terheljem a környezetemet, ellentmondásban van azzal, ahogyan most például cselekszem” – mondja a pszichológus. A feszültséget pedig valahogy feloldjuk: „Vagy a gondolkodásmódunkat, vagy a cselekedeteinket változtatjuk meg egy ilyen helyzetben.

Például átmeneti felmentést adok magamnak, hiszen látjuk, hogy bezárult az ózonlyuk, kitisztult a víz Velencében, így apróságnak tűnhet, hogy nejlonzacskóba rakunk valamit és így csökken a lelkiismeret-furdalásunk” – mondja a szakember. Úgy véli, akkor térhet vissza a pazarlásmentesség sokak életébe mint prioritás, ha az alapvető szükségleteink biztosítottak és elmúlt a veszélyérzet, azonban kiemeli, hogy ez pénzkérdés is.

Plasztikreneszánsz?

A higiénia érdekében a cél szentesíti az eszközt: a környezetszennyező egyszer használatos műanyagipar felpörgött és más megvilágításba került a kórházi eszközök és az élelmiszerek csomagolása miatt. És itt jön képbe az élelmiszerbiztonság: bár a műanyagszennyezés vitatathatatlanul súlyos probléma, elengedhetetlenek a műanyagok. Már csak annak az ételnek a biztonsága miatt is, amit megeszünk: így nem kerülnek bele kórokozók a környezetből és tovább elállnak. Az, hogy most egyesével, előre, műanyagba csomagolva vesszük le a kenyeret a bevásárlóláncok polcairól, attól óv meg minket, hogy esetlegesen egy fertőzött, tudtán kívül előttünk összefogdossa.

Az egyszer használatos tárgyakhoz másképp viszonyulnak a világon. A Cushman & Wakefield ingatlanügynökség Kínában több mint 10 ezer cégnek segített visszaköltözni az irodákba és a lehető leghigiénikusabb megoldásokra törekedtek. Ennek pedig szerves részei az eldobható dolgok: a Fast Company-nek számoltak be arról, hogy az asztalokra például papíralátéteket helyeztek, amelyeket a nap végeztével kidobnak, hogy a lehető legminimálisabbra csökkentsék a felületekkel való érintkezést is és az irodai ebédek, rágcsálnivalóak is mind-mind előre csomagoltak.

A Bloomberg egyik írása pedig arra is felhívja a figyelmet, hogy az Egyesült Államokban a koronavírus-járvány miatt a megnövekedett műanyagfogyasztást pont az az év hozta el, amikor is életbe lépnének a használatát korlátozó szabályozások. A csomagolásgyártó cégek a nehéz időszak és a kényszerleállás helyett kétszámjegyű növekedést könyvelhetnek most el, hiszen az amerikai nemzetbiztonsági hatóság stratégiailag kiemeltnek tartja a műanyag csomagolásokat gyártó cégek egy részét. Az egyszer használatos műanyagokat tiltó szabályok bevezetését pedig szintén karanténba helyezték. A plasztikok alapanyagát adó, kivételesen olcsó olaj pedig még nagyobb bevételt generál a cégeknek.

A Huhtamaki Oyj finn csomagolásgyártó cég ügyvezetője is arra hívta fel a figyelmet, hogy a műanyagcsomagolások azon tulajdonságát, hogy az élelmiszerbiztonságot garantálják, néha hajlamosak figyelmen kívül hagyni az emberek: „Nem kérdés, hogy problémát jelent a műanyagszennyezés, de emellett azt is figyelembe kell vennünk, hogy számos olyan előnnyel jár a műanyag, amellyel az alternatívái nem rendelkeznek” – mutat rá. A járvány okozta recesszió pedig szakértők a szerint a műanyag malmára hajtja a vizet – ugyanis olcsó. Bár a szabályozás, a műanyagok betiltása valóban elejét veszi a műanyagszennyezés elharapózódásának, azért árnyaltabb a kép: márciusban tiltották be például New Yorkban a nejlonzacskókat, azonban már akkor felhívták arra a figyelmet, hogy ez jelentős pluszköltség a kisvállalkozásoknak, a szerényebb jövedelműeknek és Észak-Amerika teljes papírzacskó-gyártásának felére lenne szükség – csak New Yorkban.

A csomagoláspiac itthon is egy hétvége alatt átrendeződött, ahogy bejelentették a járványt: „A közétkeztetéssel foglalkozó cégek és a közétkeztetés felelősségét viselő önkormányzatok lettek a csomagolóeszközök piacán a legnagyobb felvásárlók. Ezek a cégek és önkormányzatok ugyanúgy viselkedtek, mint a lakosság: hirtelen felvásárlási láz vette kezdetét, amit a forgalmazók és gyártók nehezen tudtak lekövetni. A kis cégek, amelyek kisebb árukészlettel rendelkeztek már az első napon, már hétfőn kiestek, és csak a nagyobb raktárkészlettel rendelkező cégek, mint mi is – tudtuk végül kiszolgálni az igényeket” – emlékszik vissza Győrvári Gábor, az Indepack Kft. ügyvezetője. A cég több mint 10 ezer hazai kis- és középvállalkozást lát el étel-ital csomagolásához szükséges termékekkel. Azt is megerősíti, hogy a járvány kezdetével felértékelődött a csomagolóeszközök szerepe is. Az Indepack minden partnerének azt javasolta, hogy azonnal álljon át kiszállításra, ennek pedig előfeltétele az egyszer használatos csomagolás.

A kiszállításra való átállás sok vállalkozás fennmaradásának záloga jelenleg. Az egyszer használatos műanyagok ellen azonban ismét fellángoltak az indulatok. Bár a műanyagszakma a járványra való tekintettel halasztást kért betiltásukat illetően, az EU ezt elutasította. „Már nem is az alternatív, lebomló anyagokra való cserét sürgetik, hanem azok megszüntetését és az újrafelhasználhatókra való átállást. Úgy látjuk, hogy nem akarnak tudomást venni arról, hogy minden becsomagolt étel mögött főként egy családi vállalkozás áll, alkalmazottakkal. Minden becsomagolt étel segít abban, hogy ezek a cégek, családok átvészeljék ezt az időszakot. Mindez újrafelhasználható csomagolással nem működik” – teszi hozzá az ügyvezető. „Észre kell vennünk, hogy egy hasonló járvány bármikor újra eljöhet. Mi továbbra is azt mondjuk, hogy a műanyagot nem tiltani kellene, hanem a szelektív hulladékgyűjtését kell megszervezni” – véli.

Azt látják, hogy a partnerek részéről a járvány ideje alatt a környezetbarát és lebomló csomagolás iránt való igény továbbra is fennmaradt, ezek a termékek azonban a legjobb esetben is kétszer annyiba kerülnek, mint a műanyag társaik. De nem is ez a legnagyobb gond Győrvári Gábor szerint: „Ami a lebomló csomagolás keresletét befolyásolja, az nem is a vendéglátó társadalom környezettudatossága vagy a vendégek pénztárcája, mert hát a drágább csomagolást végső soron a vendég fizeti, hanem a rendelkezésre álló alapanyag. Egész Európa egyszerre akar váltani és ehhez nincs elég alapanyag. Ha minden országban útilaput kötnek a műanyag csomagolás talpára, akkor bizony csomagolás nélkül maradhat nem csak a vendéglátás, de az élelmiszeripar is.” És mit fogunk tenni ebben az esetben egy újabb hullám, vagy járvány beköszöntével?