Felforgatja a mindennapjainkat a koronavírus, és nincs ez másképp azokkal sem, akik igyekeznek a lehető legkevesebb szemetet termelni, helyi termelőket támogatni, vagy éppen száműzték a műanyagot és a vegyi anyagokat a háztartásukból. Mit adtak fel és mi az, amiből nem engednek? Megkerestünk négy olyan nőt, akik amolyan zöld influencerként az átlagnál fenntarthatóbb módon élik az életüket, hogy megtudjuk, milyen kihívások elé állította őket a koronavírus-járvány miatt megváltozott helyzet és hogy megtudjuk, szerintük a mostani változások hogyan hatnak majd a zöld életmódra.

Befellegzett a csomagolásmentességnek?

„Először furcsa érzés volt, hogy ez most lehet, hogy nem fog összejönni. Két éve arról szól minden, hogy igyekszünk a lehető legfenntarthatóbban élni: növényi alapúan étkezünk, csomagolásmentesen vásárolunk, újra felhasználjuk és újrahasznosítjuk, amit csak lehet. De most a saját és mások egészsége a legfontosabb. Három tömegközlekedési eszközt kellene használnom, mire eljutok csomagolásmentes boltig” – meséli Antal Évi, alias a Vászonzsákoslány.

Egy hónapja volt bioboltban, hogy beszerezze azokat az élelmiszereket nagyobb mennyiségben, amiket nem tudna a hozzá legközelebb eső üzletben megvenni. Csak olyat vett, ami tartós és amit amúgy is fogyasztanak a párjával.

A csomagolásmentesség ugyanis az, amit (részben) fel kell adni most.

Bár piacra is lehet járni és a csomagolásmentes boltok is nyitva tartanak – persze szigorú óvintézkedések mellett –, a legtöbben most a legközelebb eső boltban intézik el a bevásárlást a zöldülők közül is. Zöldséget, gyümölcsöt és pékárut most is lehet csomagolásmentesen venni, a kenyeret azonban a megkérdezettek most nem veszik saját zsákba. Emellett azzal is szembesülhetnek a zöldülők, hogy az üzletekben megkérik őket, hogy most ne saját zsákot, vagy dobozt használjanak, a vírus ugyanis a különböző felületeken akár órákig megmaradhat.

„A lehető legritkábban igyekszünk boltba menni, ezért mi is nagy mennyiséget vásároltunk, lehetőleg kiszállítással és szinte mindent előre csomagoltan” – mesél a váltásról Bitay Andrea, a Maison Blog és a Kacatmentes otthon podcast alapítója. Mohácsi Nusi, a Shamo bags környezettudatos márka alapítója szerencsésebb helyzetben van ebből a szempontból, mert közel laknak piachoz és csomagolásmentes bolthoz is, májustól pedig hetente kapnak majd egy idényterményekből álló csomagot egy gazdaságtól, amelyhez a közösségi mezőgazdaság rendszerében csatlakoztak.

Előnyt jelent most a fenntartható életmód

Mohácsi Nusi szerint, aki törekszik a fenntarthatóságra, annak kevésbé kell most alkalmazkodnia és most talán még inkább érzi, milyen szabadságot nyújt ez az életmód: „Szerencsére évek óta rengeteg mindent készítünk magunknak itthon, például mosószert, öblítőt, mosogatószert, kovászos kenyeret. Ezekhez az alapanyagok továbbra is elérhetők, és legtöbbször van is belőlük itthon, mert nem romlandóak. Amúgy is egyszerre, nagy kiszerelésben szoktuk ezeket beszerezni” – magyarázza. Változást egyedül abban tapasztalt, hogy több élelmiszert vesznek most.

Egy hulladékmentességre törekvő háztartás Munkácsi Brigitta, a Nempazar alapítója szerint is felkészült a mostani helyzetre. „A konyhapulton alapból kint sorakoznak nagy üvegekben azok az élelmiszerek, amelyeket gyakran fogyasztunk, így például bulgur, köles, tészta és zab. Friss zöldség és gyümölcs és tej is mindig van itthon. A fűszerek is adottak, kis üvegekben a konyhaszekrényben. Ezekből az alapanyagokból máris sok mindent el lehet készíteni” – magyarázza. Fenntarthatóbb opciónk pedig szinte mindig van:

Ha lehet, válasszunk műanyag helyett papírba, fémbe vagy üvegbe csomagolt árut. Az is jó megoldás, hogy ha a lehető legnagyobb kiszerelést választjuk valamiből, és nem több, kisebb csomagot viszünk haza

– tanácsolja és kiemeli azt is, hogy célszerű vásárlás után a termékeket szappanos vízzel lemosni, a vászonzsákokat kimosni és a zöldségeket, gyümölcsöket szódabikarbónás vízbe áztatni.

Otthon a négy fal között

Tapasztalataik szerint azok az olvasóik, követőik is, akiknek eddig nem volt erre ideje, most házilag készítenek tisztítószereket, kozmetikumokat. Persze vannak szokások, amelyeken lazítaniuk kellett, és a fogyasztással a szemét mellett a háztartások energiafelhasználása és vízfogyasztása is nő, hiszen a nap 24 óráját az otthonunkban töltjük.

Alapvetően nem érzik azt a megkérdezettek, hogy a mostani helyzet keresztbe tett volna a fenntartható életmódnak: „Nem kifogás, hogy ne tegyünk meg minden tőlünk telhetőt most is.

A fenntarthatóság nem csak a csomagolásmentességről szól: beszerezhetünk dolgokat másodkézből, de már azzal is kisebb lesz az ökológiai lábnyomunk, ha kevesebb húst fogyasztunk

– vallja Évi. Bár a húsipar és fogyasztás ökológiai lábnyoma óriási, a járványt megelőző pánikvásárlások során az emberek a hús-, és nem a zöldség-gyümölcs pultokat rohanták le. Több pazarlásmentesen élő körében felháborodást keltett, hogy a még nyitva tartó kávézók az egyre fokozódó óvintézkedések közepette nem fogadták örömmel a fogyasztók saját poharait a fertőzésveszély miatt, de szerinte ennek most nincs itt az ideje. A házhozszállítást is sok zöldülő kerüli annak jelentős ökológiai lábnyoma miatt.

Ha rendelsz egy étteremből, vagy egy kistermelőtől, akkor igen, lehet, hogy műanyagba lesz csomagolva. Másfelől ezzel segíted, hogy túlélje a mostani helyzetet.

A legkevesebb most az, hogy nejlonzacskóban érkezik valami” – mutat rá. Az internet- és a villanyhasználaton nem lehet most spórolni, így Évi igyekszik a munka végeztével „nem streamelni annyit”: ehelyett elővette a régi DVD-ket, amelyek kevesebb energiát igényelnek és olvas.

Fenntarthatóság kontra higiénia és egészségügy

Abban egyetértenek, hogy a higiénia és az egészség mindent felülír, így a textilzsebkendő helyett papírzsebkendőhöz nyúlnak most a pazarlásmentesek is. Évi – és mások szerint is – az egészségügy az, ahol a fenntarthatóság nem prioritás. Az emberélet és az egészség a legfontosabb, járjon az akármennyi hulladékkal és a gyógyszerek műanyag csomagolásával.

 

„Az USA-ban ebből a szempontból jobb a rendszer, mert fiolákban adják a gyógyszert és annyit, amennyit be kell szedned. Itthon nagyon sok lejárt gyógyszer végzi sajnos a szemétben, ahelyett, hogy visszavinnék a patikákba” – meséli. Andrea bevásárláshoz vesz fel műanyag kesztyűt, viszont minden alkalommal nagyon bántja, hogy azonnal megy a kukába. Bár évek óta ő készíti az otthon használt tisztítószereket, most mégis beszerzett egy fertőtlenítőt: ezt használja a bejárati ajtó és annak környékének takarítására. „Gyakrabban mosom most a ruháinkat, a textilzsákokat és minden egyebet is, ráadásul magasabb hőfokon is, mint korábban” – teszi hozzá. Brigitta is többet főz és süt, három gyereke van ugyanis, akik az óvoda és az iskola helyett most egész nap otthon étkeznek: indukciós főzőlapot és elektromos sütőt használ, de így is több energiát használnak, mint „alapesetben”.

Arra változatlanul odafigyelnek, hogy kihúzzák a telefontöltőket, ne világítsanak feleslegesen, és energiatakarékos izzókat használnak. A vízhasználat az, amivel kapcsolatban megengedő most, hiszen gyakoribbak a kézmosások, sűrűbben takarít és egy séta, vagy kirándulás után kimossa azt is, ami nem „koszos”. „Az sem mindegy, hogy mentálisan hogyan vészeljük át ezt az időszakot. Persze nem a teli kádas, forró fürdőzés az egyetlen kikapcsolódási rituálém, de ez az, ami érezhetően változott, és bizony, többször megengedem magamnak, mint korábban” – teszi hozzá. A házi tisztítószerekből viszont Brigitta nem enged: takarításhoz, felülettisztításhoz fekete szappanos vizet, vagy ecetes tisztítószert használ, fertőtlenítéshez pedig gyógyszertári alkoholt: a kézfertőtlenítőt is ő készíti.

Mi lesz a jövőben a zöld szemlélettel?

Sokan átgondolják most, mire is van valójában szükségük és rájönnek, mi mindent készíthetünk magunktól is. A kérdés már csak az, mennyi marad ezekből velünk, ha visszatérhetünk majd a megszokott kerékvágásba. Mohácsi Nusi szerint a most tapasztalt, egyfajta bezártság olyan életmódváltás felé terelhet minket, amivel végső soron a fenntarthatóságot, a klímavédelmet is szolgáljuk.

Sajnos elképzelhető, hogy sokaknak a megváltozott anyagi helyzete miatt a fenntarthatóság, a hazai, esetleg drágább élelmiszerek, eszközök, környezettudatosságot segítő kézműves termékek megvásárlása lecsúszik az első helyről egy sokadikra, ami teljesen érthető

– teszi hozzá. „A mostani helyzet is egyértelműen megmutatja, hogy a lassulás – gazdaságilag és fogyasztóként egyaránt – igenis csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, ami közelebb visz a globális felmelegedés mérsékléséhez, megállításához” – hangsúlyozza Brigitta. Tart azonban attól, hogy a gazdaság a leállást a korábbi szinteket is meghaladó kibocsátással hozza majd be, de bízik az emberekben: „Azok, akik korábban nem törődtek a környezettudatossággal, kezdetben örülni fognak, hogy visszaáll a rend, de később, mivel megtapasztalták a hetekig, hónapokig tartó életmódbeli változást, a lelassulást, a kevesebb fogyasztást, bízom benne, hogy nem fognak teljesen visszatérni a korábbi életvitelükhöz és észrevétlenül is (környezet)tudatosabban kezdenek majd élni, dönteni, fogyasztani.”