Öt év nyomozás kellett a kamupártos Seres Máriáék elleni vádemeléshez

2015-ben, az Állami Számvevőszék feljelentése után kezdett nyomozni az ügyészség több párt ellen is, ennek eredménye lett a hétfőn bejelentett vádemelés – tudta meg a hvg.hu a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség szóvivőjétől.

Noha az ügyészség a közleményben nem nevezett meg sem pártot, sem azt, kik ellen emelt vádat, a megadott paraméterekből (az állami kampánytámogatás összege, de különösen az egyéni jelöltek száma alapján) könnyedén beazonosítható volt, a Seres Mária Szövetségesei (SMS) elnevezésű pártól van szó. Következésképpen Seres Mária és férje, Stekler Ottó ellen emeltek vádat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt: a vádirat szerint a házaspár a 2014-es országgyűlési választáson 117 millió forint állami támogatást csalt el.

Noha Seresnek és Steklernek volt egy-egy, formálisan működő pártja, 2013-ban új pártot alapítottak – ez volt az SMS –, amelyet egy ismerősük vezetett. A párt nevében a férj járt el, és amint a csaknem 300 milliós állami kampánytámogatás megérkezett, továbbutalta felesége pártjának számlájára, majd onnan továbbment a férj pártjához, "kampánytevékenység" megnevezéssel. Ez a tevékenység fiktív volt. A pénzmozgást kívülről nem lehet ellenőrizni, ugyanis Seres pártjának, a Civil Mozgalomnak nincs beszámolója.

A vádirat szerint ketten együtt 117 milliót vettek fel a számlákról, Seres ezt követően Budapesten két lakást is vásárolt. Az ügyészség a vádlottakra börtön- és pénzbüntetés kiszabását és vagyonelkobzást kért, illetve az érintett pártok megszüntetését kezdeményezte.

Tury Gergely

Az átláthatóságért lobbizó Seres

Seres Mária 2008-ban tűnt fel a színen, mikor népszavazást kezdeményezett a képviselői költségtérítés elszámoltathatóságáról, és össze is gyűjtötte hozzá a szükséges 100 ezer aláírást. A népszavazás végül elmaradt, mert a Parlament törvényt módosított, a képviselők pedig választókerületi pótlékot és lakhatási támogatást kaptak.

Seres viszont ismertté vált, a nyíregyházi Csaló közbe bejegyzett Civil Mozgalommal 45 ezer szavazatot szerzett a 2010-es választáson, amivel legeredményesebb parlamenten kívüli párt lett. Ismertségét ősszel kamatoztatta, egy ciklusra Mátraverebély polgármesterévé választották. Seres 2014-ben újra elindult az országgyűlési választáson, de nem a Civil Mozgalom, hanem "felkérésre" az SMS élén, "függetlenként."

Az egy jó év volt a "kamu és bizniszpártoknak": 2012-ben a fideszes kétharmad enyhített a jelölt- és listaállítás feltételein, a listát állító pártok busás támogatást kaptak úgy, hogy gyenge szereplés esetén sem kellett visszafizetni a pénzt (a szabály az óta változott, bár az állam csak fut a milliárdok után). A törvény ellen tiltakozó Political Capital és Transparency International akkor azt kifogásolta, a listát állító pártok készpénzben jutnak hozzá a 149-597 milliós kampánytámogatáshoz úgy, hogy tételesen el sem kell számolniuk a pénzzel.

A választáson az SMS 22 ezer szavazatot és 0,45 százalékot szerzett, azonban – hasonszőrű pártokkal együtt – ezzel is hozzájárultak a fideszes kétharmadhoz: a XVIII. kerületben például több szavazatot kapott a jelöltjük, mint amennyi különbség volt a fideszes Kucsák László és a vesztes Kunhalmi Ágnes között.

Nem voltak együttműködők

A párt hivatalos beszámolója nem volt részletes, az állami támogatásként feltüntetett 356,5 millió forintot (amibe beleszámolhatták az egyéni képviselők után járó, nekik adott támogatást is) egy az egyben elkönyvelték anyagi jellegű ráfordításként.

Hivatalos Értesítő

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) bejelentésre vizsgálta a pártot, majd a számviteli és az áfatörvény megsértése és az adatszolgáltatás hiányosságai miatt a NAV-hoz és az ügyészséghez fordult 2015-ben, ekkor kezdődött a nyomozás.

Kérdésünkre, hogy miért kellett öt év az ügy feltárására, az ügyészség azt írta: az ÁSZ feljelentése után több párt esetében is vizsgálni kellett a kampánytámogatás felhasználását,

a vádiratban érintett párt esetében is szerteágazó volt a pénz útja, bonyolult bizonyítást kellett lefolytatni, de hátráltatta a nyomozást az is, hogy az érintett szervezetek iratanyaga nem, vagy csak hiányosan állt rendelkezésre.

A büntetőeljárás érdekére hivatkozva nem válaszoltak arra a kérdésünkre, hogy Seres és Stekler későbbi tevékenységét is vizsgálják-e.

Seres a 2018-as országgyűlési választáson nem indult, ám a Gulyás Márton által készített oknyomozó film szerint az akkori kamupártok felét a Sereshez köthető kör mozgatta, és azt valószínűsítették, hogy a birtokukban lévő választói adatok állhattak a 2014–18-ban burjánzó ajánláshamisítási ügyek mögött is. A filmben összességében 2,2 milliárdos költségvetési kárról beszéltek.

Seres Mária és férje állhat az utóbbi nyolc év féltucat kamupártja mögött

Az utóbbi évek kamupártos lenyúlásairól készített tényfeltáró filmet az eddig inkább közéleti megmozdulásairól ismert Gulyás Márton. A Rablópártok olyan megdöbbentő összefüggésekről rántja le a leplet, amelyek évek óta itt voltak a szemünk előtt. A konkrétan tetten ért kár 2,2 milliárd forint.

Az általunk ismert telefonszámokon kerestük Seres Máriát és Stekler Ottót is, de egyelőre nem reagáltak.

Nehezen követhető utak

Az ÁSZ tehát nem csak Sereséknél tárt fel visszaéléseket: a szervezet 2014-ben 10 pártot jelentett fel költségvetési csalás, illetve a hiányos adatszolgáltatás miatt. A megtévesztő nevű Együtt2014-et mindkét jogcím érintette, a Zuschlag Jánossal kapcsolatba hozott Új Dimenzió és Új Magyarország Párt ellen költségvetési csalás, az SMS, a Jólét és Szabadság, a Magyarországi Cigánypárt, a Zöldek Pártja, a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja és a Közösség a Társadalmi Igazságosságért nevű formációk ellen pedig a "közreműködési kötelezettség megszegése" miatt fordult az ügyészséghez. (Ez annyit tesz, hogy a pártok nem bocsátották rendelkezésre elszámolásaikat.) 2018-ban az ÁSZ nem kapott bejelentést, így nem vizsgált kamugyanús pártokat.

Az ügyészség viszont mindkét választási év után lépett, bár nehéz követni, hogy mely ügyekről van szó. Megkeresésünkre a Legfőbb Ügyészség csak egy 2018. novemberi statisztikát küldött át – épp azt, amelyiket korábban Szél Bernadett országgyűlési képviselőnek is –, amelyből kiderült, a 2014-es kampánytámogatások szabálytalan felhasználása miatt 17 büntetőeljárás indult, 11 esetben emelt vádat az ügyészség. 17 embert elítéltek, 3 ügy tavaly folyamatban volt.

Elképesztő kamupárthálózatra bukkantunk a volt monoki polgármester pártja körül

Míg a nagy pártok pénzt és energiát nem kímélve minden lehetőséget megragadnak, hogy a választások előtt elmondhassák fő üzeneteiket, addig néhány bemutatni próbált mikropártnál épp az ellenkezőjét tapasztaltuk. A rejtőzködő, agresszív jelöltek és még rejtőzködőbb pártvezetők mögött egy szürreális, jól felépített hálózat és Szepessy Zsolt volt monoki polgármester sejlik fel.

A 2018-as választás után az egy százalékot el nem ért pártok kampánytámogatás-felhasználása miatt 47 nyomozás indult (a 2017-ben módosított törvény szerint nekik vissza kellene fizetniük a kampánytámogatást), 8 ügyben emeltek vádat, négyben már jogerősen elítéltek hat embert. Két eljárás bűncselekmény, egy bizonyítottság hiányában szűnt meg. Szél a hvg.hu-nak azt mondta, hiába kérdezte a parlamenti meghallgatásán Polt Péter legfőbb ügyészt, konkrétumokat ő sem tudott meg.

Úgy kell összesakkozni

Az ügyészség menet közben is anonimizáltan kommunikálta az ügyeket, az első pénzbüntetésre ítélt kamupárt vezetőjéről kiadott közleményben azt írták,  hogy egy parlamenten kívüli párt 37 éves elnökét ítélték el költségvetési csalás miatt, mivel a 149 milliós állami kampánytámogatásból 20 millióval nem tudott elszámolni. A férfi ezért külföldi cég nevében kiállított fiktív számlákat könyvelt le és megtévesztette az ÁSZ-t, amiért a bíróság 300 ezer forintos büntetést szabott ki rá. A nevet az ügyészség – arra hivatkozva, hogy nem ők az adatkezelő – közérdekű adatigénylésre sem árulta el, a hvg.hu azonban kiderítette, hogy a Zuschlag-közelinek tartott Új Dimenzió Pártjának elnökét, Kovács Szabolcsot ítélték el.

A Seres Máriáék elleni vádemelésről megkérdeztük a Transparency jogi igazgatóját, Ligeti Miklóst, aki azt mondta, ez fontos lépés, de eső után köpönyeg.

Az állam közpénzt dobott a kamupártoknak, amit azok lenyúltak, most meg közpénzt költ a nyomozásra, hogy utólag tetten érjék az előre látható lenyúlásokat.

Ligeti szerint vajmi kevés pénzt lehet visszaszerezni, de a kormány legalább fenn tudja tartani azt a narratívát, hogy a szabályozás jó, a csalókat pedig elkapják. Azt mondja, a valóság nem ez, szerinte a mostani helyett egy átlátható, "készpénzajándékot" nem tartalmazó jelöltállítási rendszerre lenne szükség.

Egy kanyit sem fizetett vissza a 306 milliós kampánytámogatásból az Összefogás Párt

Csak három párt fizette vissza teljes egészében a kampányra felvett állami pénzt, mert nem érte el az 1 százalékot. Tizenhárom párt semmit nem törlesztett.

Ligeti elmondása szerint azt sem szabályozták, kinek kell lépnie abban az esetben, ha a jelölt hamis aláírásokkal indult és kapott kampánytámogatást. Megkérdezte a Magyar Államkincstárat, a Nemzeti Választási Irodát és az ügyészséget is, de egyik sem érezte úgy, hogy ilyen esetben el kellene járnia. Felvetésünkre, hogy az két százalékot el nem érő jelöltnek így is, úgy is vissza kell fizetnie a pénzt, Ligeti azt mondta, minden jogsértésnél "jogcím szerint" kell végrehajtani a szankciókat, vagyis erre hivatkozva is vissza kellene követelni a pénzt. A Transparency egyébként kikérte a kamupártok elszámolását az Államkincstártól, amely a kérést csak 5 millió forintért akarta teljesíteni, így a szervezet bírósághoz fordult. Első fokon a bíróság kimondta, ezek az elszámolások ingyen járnak, másodfokú döntés még nincs.