Koronajárvány nincs is. Vagy ha van, a vírust a kínaiak fejlesztették ki, illetve az oroszok, az amerikaiak, a zsidók, esetleg a Vatikán, a földönkívüliek, a reptiliánok, de leginkább a nemzetközi fertőtlenítő-, gyógyszer-, lélegeztetőgép-lobbi. A maszk nem véd semmi ellen, csak valakik azt akarják, hogy megfulladjunk. A vakcinák, ha lesznek valaha, megmérgezik a gyerekeinket.
Rengeteg hülye összeesküvéselmélet terjed, és mélyen megértem az ezek miatti felháborodást, valamint az antikonteós állásfoglalásokat. Ugyanakkor – bizonyos mértékig – a konteógyártókat is hajlamos vagyok megérteni (nem egyetérteni velük, hanem megérteni őket; kéretik figyelni a különbségre).
A tudomány emberei ugyanis gyakran súlyos szereptévesztésben vannak, és ez a mostanihoz hasonló krízishelyzetben ütközik ki leginkább.
- Az igazi viták elmaradnak
Vannak megdönthetetetlen axiómák, a kétszer kettő csakugyan négy, és a föld nem lapos, de azért még sok terület létezik, ahol a tudomány álláspontja – amúgy a természetéből fakadóan – változik. A köz gyakran érzékeli, hogy a tudomány megejtő magabiztossággal állít dolgokat, amiket később egy torokköszörülés kíséretében visszavon. (Emlékszem, húszesztendős korom táján elég széles volt az élelmiszer-biológusok közti konszenzus abban, hogy a tojásfogyasztás káros, tíz éve pedig még azt mondták az orvosok és a gyógyszerészek, hogy a kalcium jó a gyulladások ellen. Ma már mindkettőről tudjuk, hogy hülyeség.)
Az orvosi járványmodellek alapján egyértelmű a szakma álláspontja: a koronavírus-járvány megfékezéséhez gyors és megfontolt intézkedésekre van szükség. Bár szakértők szerint van mód a halálozások elkerülésére és a fertőzésláncok megszakítására, nem létezik egyetlen „járványügyi varázsterv”.
Szóval nem csodálom, ha az arra hajlamos tömegek az olykor viharos gyorsasággal változó tudományos álláspontok helyett a stabil sarlatánságokat részesítik előnyben. És ez ellen – megjegyzem – mit sem használ a tiltás vagy a szankcionálás.
A hülyeséget nem lehet és nem is szabad betiltani. Ehelyett hitelesnek kell lenni, megkeresni az ismeretterjesztés hatékony módozatait.
S akkor még mindig ott a megspórolhatlan mozzanat: a vita.