Keserű kanyarokkal teli út vezette a Monty Python alapítóját a humor nagyszínpadára. Eric Idle egy nyirkos észak-angliai kisvárosból indulva kultúrtörténelmet írt a Brian életével, a Gyalog galoppal és megannyi más darabbal. Python-sztorikkal, hírességekkel és öniróniával zsúfolt életrajzát részletekben közöljük.
A filmünk a követőkről, az értelmezőkről, a kizsákmányolókról és a nyerészkedőkről szólt, azokról, akik irányítani kívánják a hívőket. Abszolút legitim célpontjai egy szatírának, és ezt az egyházban is sokan értékelték, felismerték ugyanis, hogy nem Krisztusból, hanem a férfiból űzünk gúnyt.
Hogy elkerüljük az olcsó istenkáromló poénokat, és tényleg górcső alá vegyük a témát, úgy írtuk meg a filmet, hogy Brian szörnyűséges sorsa az legyen, hogy összetévesztik a Messiással. Borzalmas rémálom: bármit tesz vagy mond, nem tudja eloszlatni a tévképzetet.
– Nem én vagyok a Messiás.
– Csak az igazi Messiás tagadja istenségét.
– Mi? Miért, milyen lehetőségem van még? Menjetek a picsába.
– Hogy menjünk a picsába, uram?
Természetesen a Brian élete egy tragédia. A címszereplőt üldözik a követői és kergetik a rómaiak, végül pedig elfogják, és kereszt általi halálra ítélik, ami az akkori Római Birodalom fő kivégzési formája volt.
– Mit tesznek velem?
– Ó, nyilván megúszod keresztre feszítéssel.
– Megúszom keresztre feszítéssel?
– Igen, megúszod.
A tömeges keresztre feszítések akkoriban megszokottnak számítottak. A Via Appián Spartacus kétezer követőjét feszítették keresztre. Néhányukat még fel is gyújtották. (A közvilágítás korai formája.) Nincs a keresztre feszítésben semmi különös. Egy másik évszázadban Krisztust felkötötték volna, és a követői most mind kötélhurkot viselnének. De 1976 márciusában ez komoly problémát jelentett a forgatókönyvünk szempontjából. Mégis, miféle befejezése lesz a filmnek, ha egyszer Brianre és követőire mind halál vár?
És akkor megvilágosodtam.
– Egy dallal kell véget érnie – mondtam.
– Mi?
– Egy dallal. Melyet a keresztről énekelnek. Egy röhejesen vidám dallal arról, hogy mindig nézzük az élet napos oldalát. Mint valami Disney-dal. Talán még valami fütyörészés is mehetne bele.
És elnevették magukat.
– Mint valami Spartacus-musical – mondta valaki.
– Táncolhatnának is – vetette fel Gilliam csillogó szemmel.
És jót röhögtek az ötleten, hogy a jelenetből egy nagy zeneszám kerekedjen.
Aztán mind azt mondták: – Ez az! Megvan a befejezésünk.
Hurrá, mára végeztünk!
Úgy tűnik, kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. A hatalom szerint tiltott rendezvény, a szélsőségesek próbálják akadályozni. A HVG élő közvetítése a 30. Budapest Pride-ról.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Mindenki találgatja, hogyan alakul a Pride.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
Felsővezeték-szakadás volt.
A miniszterelnök szerint a rend nem magától jön létre, azt először meg kell teremteni aztán pedig megvédeni.
Trükköznek a számokkal a gyermekvédelemben.
A nagy hőség miatt kellett lépni.
Az összes táv elérte a limitet.
