Aranyárban mért kolbász, méregdrága alma: miért kerül ennyibe az élelmiszer?

Aszálykár, viszálykár, párttitkár – a szakállas vicc szerint ők ártottak a legtöbbet a magyar mezőgazdaságnak. A poén a jelenlegi élelmiszerárakra könnyedén aktualizálható: azokat

aszálykár, víruskár és jegybankár

lökte rég nem látott csúcsokra.

Persze más tényezők mellett, mert terményenként és termékenként speciális okok is közrejátszottak a drágulásban. Az élelmiszerárak 2016 és 2018 szeptembere között csak néhány tized százalékponttal haladták meg az árszint átlagos emelkedését, azóta viszont a különbség egyre nőtt, az idén már 4–6 százalékpontosra. Ennyit vertek tehát rá arra a fő inflációs mutatóra, amelyben az élelmiszerárak amúgy 26,4 százalékos súllyal szerepelnek, tehát a viszonyítási alapot magát is felfelé rántják. Jelentőségüket jelzi, hogy augusztusban mért 7,9 százalékos drágulásuk nélkül a 3,9 százalékos infláció csak nagyjából 2,4 százalék lett volna.

Drágulást észlel? A statisztika most nemigen tudja cáfolni a megérzéseit

A kijárási korlátozások miatt a vásárlási szokások annyira megváltoztak, hogy a statisztika, saját szabályait követve, szinte már virtuális világot mutat.

Az idényáras élelmiszerek árszintje augusztusban 17 százalékkal haladta meg az előző évit. A gyümölcsárak valósággal sokkolták a vásárlókat; az Agrárgazdasági Kutatóintézetnek a Budapesti Nagybani Piacon végzett felmérése szerint a körte, a sárga- és a görögdinnye mintegy másfélszeresére drágult egy év alatt, az őszibarack, a nektarin, a szilva és a nyári alma pedig csaknem kétszeresére. A zöldségek és gyümölcsök nagybani piacon látott árát nagyjából 1,5-tel szorozva kapjuk meg a tipikus bolti árat, így lesz a kilónként 400 forintos almából az üzletekben 600 forint.