Augusztusban a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések feloldásával párhuzamosan 0,4 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unió átlagában a júliusi 0,9 százalékról – írja közleményében az Eurostat. Az eurózóna országainak átlaga -0,2 százalékra jött ki (vagyis nem infláció, hanem defláció volt).

Az uniós országok közel felében defláció volt, vagyis csökkent az árszínvonal az egy évvel korábbihoz képest. A tagállamok másik felében az árszínvonal nőtt, a legnagyobb mértékben, 4 százalékkal Magyarországon.

Magyarország első helyezése nem meglepő, már júliusban is itt volt a legmagasabb az infláció.

Az infláció annak ellenére szállt el, hogy a benzinár hónapok óta lehúzza az átlagot, ezúttal 4,7 százalékkal csökkent az üzemanyagok ára. A KSH adatai is megerősítik azt, hogy az inflációt egyértelműen az élelmiszerek drágulása húzta föl, ezek ára 7,9 százalékkal nőtt.

Az infláció az adatok szerint nemcsak Magyarországon szállt el, hanem a többi visegrádi országban, Csehországban és Lengyelországban is (az eurót használó Szlovákia más lapra tartozik). Eközben Nyugat- és Észak-Európában sokkal visszafogottabb az áremelkedés. Az energiaárak az eurózónában is jóval alacsonyabbak voltak, mint egy évvel korábban, azonban Kelet-Európával szemben az élelmiszerek ott alig drágultak, így nem húzták föl a mutatót.

A forint is megindult

Közben a forint árfolyama is romlik, szeptember 17-én az euróval szemben áttörte a 360-as szintet. A gyenge, és egyre gyengülő forintárfolyam éppen a magas infláció miatt nem szerencsés. Az elmúlt években az árfolyam hatásai nem igazán gyűrűztek be az inflációba, ez azonban most változhat. A gyenge forint megdrágítja a hazai vállalkozások számára az importot, ráadásul a koronavírus-válság miatt az importárak már így is nőttek – az emelkedő költségek pedig előbb-utóbb megjelennek a fogyasztói árakban.

A jegybank, amely felléphet az árfolyam gyengülése ellen, jövő héten tartja  következő kamatdöntő ülését. A múltbéli tapasztalatok alapján a Matolcsy György vezette Monetáris Tanácstól nem idegen, hogy a gazdaságélénkítés szempontjait az inflációs cél tartása elé helyezze. Az lapunk által megkérdezett szakértő szerint a jegybank most igenis figyelemmel lesz az inflációra; szigorúbb hangnemet vár a jegybanktól, ami visszaerősítheti a forintot akár a 355-ös szint közelébe.