Erzsébet nem azért lett királynő, hogy lemondjon
9 perc
2021.04.21. 18:00
95 éves lett, néhány napja temette el a férjét, és jövőre megdönti a saját uralkodói rekordját. A világ felfordulhat körülötte, de Erzsébet hű marad ahhoz a fogadalomhoz, amelyet még 21 évesen tett: mint a házassága, a munkája is egy életre szól. Az utódok pedig már rég elszalasztották a lehetőséget, hogy méltó módon a nyomába lépjenek, ami magát a monarchiát hozhatja bizonytalan helyzetbe.
A múlt szombati temetés volt az első és utolsó alkalom, hogy Őfelsége nem a férje előtt, hanem mögötte érkezett meg egy eseményre: Erzsébet királynő egy hivatali Bentleyben követte a Fülöp herceg koporsóját szállító Land Rovert. A királyi protokoll szerint a 73 éven át tartó házasságuk alatt mindig Fülöp herceg járt két lépéssel a királynő mögött – és Erzsébetnek nem kellett hátranéznie, hogy tudja, a férje ott van.
73 év után a mai, a 95. születésnapja az első, amely a társa nélkül telik el. Az ünneplést keresztülhúzta Fülöp halála, a gyászidőszak pedig még tart, nem is szólva a járványról, így aztán hiába jelentős mérföldkő ez az április 21-e, az ünneplés helyét inkább az elmélkedés és a számvetés veszi át.
Today is The Queen’s 95th birthday. The Queen was born at 2.40am on 21 April 1926 at 17 Bruton Street in Mayfair,...
Posted by The Royal Family on Wednesday, 21 April 2021
György hercegnek Gan-Gan, Boris Johnsonnak Őfelsége, a pápua-új-guineaiaknak Missis Kwin. Fülöp herceg volt az utolsó, aki még a gyerekkori becenevén szólította, Lilibetnek. Erzsébet 95 éves korára rengeteg szerepet gyúrt egybe, miközben valójában még most sem tudunk róla sokkal többet, mint azt, hogy szereti a kutyákat és a lovakat. Ha a monarchia legfőbb erőssége a misztikum, Erzsébetnek sikerült ennek jegyében bonyolítania a rekordhosszúságúra nyúlt uralkodását (és talán épp a misztikum az, ami a leszármazottainak a legfőbb hiányossága).
Bár a férje temetésén 95 évének minden súlyával, és egy több mint hét évtized után véget érő házasság veszteségének minden fájdalmával együtt látta őt a világ a windsori Szent György-kápolnában, megtörve és apróbbnak, sérülékenyebbnek talán, mint eddig bármikor, Erzsébet mégis királynői tudott lenni, és sokaknak talán ezekben a pillanatokban esett le, mit is jelent az élethosszig tartó szolgálat. Mint ahogy az is, hogy milyen súlya van egy koronának, főleg, ha ilyen sokáig kell viselni. A Szent György-kápolna – részben a járvány, részben a veszteség miatt – kegyetlenül üres terében sokak számára az időtlenség találkozott az idő múlásával.
Véletlenek és szükségszerűségek Erzsébet 2015. szeptember 9-én döntötte meg Viktória királynő több mint 63 éves uralkodói rekordját. Pedig amikor 1926-ban megszületett, egyáltalán nem volt benne a pakliban, hogy királynő lesz. A fatális véletlenek kellettek ahhoz, hogy a nagybátyja, VIII. Eduárd beleszeressen egy elvált amerikai nőbe, Wallis Simpsonba, a szerelmükből adódó alkotmányos válságot pedig azzal oldja meg, hogy lemondjon a trónról, amelyet az öccse, Erzsébet apja, Albert, a későbbi VI. György király örökölt meg. Erzsébet 10 éves volt ekkor. Tizenöt évvel később az apja hirtelen halála után egy teljesen új életpályamodell állt előtte. Erzsébet akkor is komolyan vette, és most is tartja magát ahhoz, hogy az élethosszig tartó hivatás tényleg élethosszig tart. Vagyis tőle szinte biztosan nem számíthatunk olyan visszavonulásra, mint amit az európai kollégái megléptek Juan Carlos spanyol királytól Albert belga királyon át Beatrix holland királynőig, hogy XVI. Benedek pápát már ne is említsük. |
Erzsébet 1947-ben, a 21. születésnapján megfogadta, hogy egész életét – legyen az hosszú vagy rövid – a nemzetnek és a „nagy birodalmi család” szolgálatának szenteli majd. A beszédét Dél-Afrikából, Fokvárosból közvetítette a rádió az alattvalóknak. Amikor Erzsébet 1952-ben trónra lépett, egy új kezdetnek a jelképe volt, neki kellett átvezetnie a monarchiát a jövőbe. A birodalom azóta szétesett, ami maradt belőle, az is hatalmas változásokon és megrázkódtatásokon ment át az elmúlt évtizedekben. Erzsébet ma már nem a rádión, hanem a Zoomon keresztül szól az emberekhez.
A trónörökösökkel ellentétben Erzsébet az elmúlt 70 év alatt szinte semmilyen formában nem engedte közel a nyilvánosságot a gondolataihoz, a véleményéhez. Még ma is sokkal inkább jelkép, mint hús-vér ember – még úgy is, hogy már nem a jövőt, hanem mindinkább a múltat jelképezi.
Erzsébet óvatos uralkodónak tűnhet, de a modernségét és a nyitottságát sokszor alábecsülték. A brit királynő uralkodása nehezen befogadható időt ölel fel: a koronázásakor még javában tartott a koreai háború, ma pedig már a fake news ellen kell felvenni a harcot az interneten. Erzsébet azonban nemcsak tudomásul vette az idő múlását, hanem haladt is a korral – mással aligha magyarázható, hogy 95 évesen, majdnem 70 évnyi uralkodás után még mindig stabil origója a brit közéletnek.
Pedig az uralkodói nem egy olyan szakma, amelyre létezne képesítés vagy diploma. Erzsébet láthatta ugyan, hogy az apja, VI. György hogyan királykodott, olvashatott arról, hogy a rekorder elődje, Viktória királynő hogyan írt történelmet, de semmi sem készíthette fel arra, ami várt rá. Hét évtized alatt olyan mértékben fonódott össze az intézménnyel és az eszmével, hogy nehéz elképzelni, hogy is nézhetne ki másképp a királyság. Amit ma az alkotmányos monarchiáról hiszünk, gondolunk és tudunk, az Erzsébet életműve, ha úgy tetszik, copyrightja.
A koronázásakor esküt tett, de hogy miként is kell ennek az eskünek eleget tenni, azt magának kellett kitalálnia. Az egyik leghasznosabb felismerése volt, hogy az embereknek látniuk kell, hogy higgyenek benne. A Diana halála utáni PR-válság keserű következtetése volt ez.
Erzsébetnek mindig is egyensúlyoznia kellett a publikus és a privát szerepei között – királynői feladat volt az is, hogy egyeztessen Winston Churchillel, és az is, hogy kitalálja, mit reagáljon az unokája Oprah-interjújára. Lehet a monarchiát Cégnek nevezni, ahogy Meghan Markle is előszeretettel tette, de nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ez egy család is – ami Fülöp herceg temetésén nagyon is jól kivehető volt.
A brit monarchia az államigazgatás és a családi ügyek furcsa hibridje, bármennyire is több évszázados intézményről van szó, a megítélése nagyban függött és függ még ma is az egyes családtagok megítélésétől – és Erzsébetnek nem mindig volt szerencséje a családtagjaival, akik még idős korára sem kímélik.
Erzsébet kitartásában a királyi szakértők szerint a vallásossága is szerepet játszik (királynőként az anglikán egyház feje is). A koronázáskor tett esküjét valóban visszavonhatatlannak tartja, és ha le is oszt feladatokat, továbbra is ő az uralkodó. Az esküben ugyanis nem volt szó semmiféle nyugdíjról.
Erzsébet nagyon fiatalon lett királynő, és egy dolgot azóta sem lehet elvitatni tőle: a kötelességet és a szolgálatot halálosan komolyan veszi – az uralkodóság tudata beépült mindenbe, amit tesz és gondol, márpedig ebből nincs szabadnap. Lehet azt mondani, a királyi családba beleszületett, de a kötelességtudatot kemény leckék árán tanulta meg: ezt nem hozta magával, hanem megszerezte. És bár hetven évvel (négy gyerekkel, nyolc unokával, tíz dédunokával és 14 miniszterelnökkel) később sok mindent rábíz már a sorban következő két trónörökösre, Károlyra és Vilmosra, egyelőre kétség nem fér ahhoz, hogy a monarchiának, a cégnek és a családnak is ő áll az élén, még mindig körbeveszi a hatalom aurája.
A brit sajtó szerint a férje temetésének másnapján a királynő felvett egy meleg kabátot és elvitte sétálni a kutyáit. Lehet, hogy törékenynek tűnik, de Erzsébetet nem lehet alábecsülni. És jövőre is van még feladata: egy platina jubileummal kell bevonulnia a történelembe. Igaz, már Fülöp nélkül.
Kapcsolt képünkön Chris Levine Lightness of Being című portréja.
Meghalt Fülöp - a brit monarchia elvesztette a mesebeli hercegét
Alig néhány hónappal a századik születésnapja előtt meghalt Fülöp herceg, Erzsébet királynő férje és támasza. Egy hosszú, kalandokban és szolgálatban gazdag élet ért véget, és a brit monarchia elveszítette az egyik legfontosabb tartóoszlopát.
Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: