Hatalmas üzletet nyer és hatalmas kockázatot vállal a 4iG a magyar hadiipari privatizációval
Mi volt a baj az állami tulajdonú hadiiparral és mit tud vele kezdeni az 4iG? És hol mond ellen Orbánnak Nagy Márton minisztériuma?
Tavaly, már az első hullám után lehetett olvasni arról, hogy egyes Covid-betegeknél a fertőzést követő hónapokban megjelentek (vagy megmaradtak) bizonyos tünetek. A legkülönfélébb, egymással látszatra semmilyen kapcsolatban nem álló panaszok leírásai bukkantak fel; légzési nehézségek, tartós szaglásvesztés, memóriazavarok, krónikus fáradtság, sztrók. Az ezekről a szövődményekről szóló hírek inkább csak bizarr és ritka esetekről szóló beszámolóknak tűnhettek az olvasó szemében.
Ahogy azonban az idő előrehaladtával bebizonyosodott, hogy a Covid–19 minden, csak nem egy sima influenza, úgy kezdett egyre nagyobb figyelem irányulni a koronavírus-fertőzés okozta károsodásokra, a poszt-Covid-szindrómára is. A második és harmadik hullámra több lett a fertőzésen átesett beteg, és több az utánkövetéses adat. Mostanra világossá vált, hogy a Covid–19 utáni tünetegyüttes egyáltalán nem ritka betegség, hanem
egy olyan problémáról van szó, amely alapjaiban változtathatja meg az egészségügyet.
Akut, poszt-akut, hosszú és poszt-Covid. Melyik micsoda?
Maga az akut Covid-betegség általában a tünetek megjelenésétől számított 14 napig tart. A második, illetve a negyedik hét között következhet be a poszt-akut gyulladásos fázis, ilyenkor fordulhat elő a sokat emlegetett citokinvihar (a gyulladásos fehérjék fokozott termelődése), károsodhat maradandóan a tüdő, és alakulhatnak ki olyan súlyos szövődmények, amelyekbe végül belehal a beteg.
A tünetek megjelenése utáni 4. hetet követően már a poszt-Covid-fázisról beszélünk, ilyenkor az ember már nem fertőz. Elképzelhető, hogy a panaszok az akut szakasz után sem múlnak el teljesen (ez az úgynevezett long Covid, vagy hosszú Covid), de az is lehet, hogy a gyógyultnak hitt állapot után, egy vagy két hónappal később jelennek meg a mindennapi létet megnehezítő tünetek.
