Az én hetem: Lackfi János Orbán és a vakcinák fölé szárnyalna, hogy megértse a világot
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Ehhez adunk öt kulcsszót, melyeknek valahol fel kell bukkanniuk a szubjektív visszatekintésben. Lackfi Jánosnak most ezekből kellett ihletet merítenie: csupafül, nemváltó, alaptalan, múzeumlátogatás, ötkarikás.
Csupafül: A múlt vasárnap robbantotta ki egy nemzetközi tényfeltáró összefogás azt a botrányt, amely arról szól, hogy egy izraeli cég Pegasus nevű szoftverével Magyarország és sok más autokrata állam például újságírókat és ellenzéki aktivistákat figyelt meg)
Nemváltó: Meghamisított és nemlétező problémákról szól a kormány „gyermekvédelminek” mondott népszavazási kérdéssora, amely a szexuális kisebbségek jogait csorbító, törvény után ismét a jogállam létét kérdőjelezi meg, és a kormányzati botrányokról hivatott elterelni a figyelmet)
Alaptalan: 77 milliárd forinttól esik el Magyarország, mert a kormány nem tudott megegyezni a Norvég Alappal arról, melyik szervezet bírálja el a pályázatokat és döntsön a pénzek folyósításáról)
Múzeumlátogatás: A korábbi bizonytalanságok után kiderült, hogy az eucharisztikus kongresszus alkalmából szeptemberben Budapestre látogató Ferenc pápa a Szépművészeti Múzeumban találkozik Áder Jánossal és Orbán Viktorral)
Ötkarikás: Egyéves késéssel megkezdődött a tokiói olimpia, amelyet jóformán nézők nélkül rendeznek meg a járványveszély miatt)
Behunyom a szemem, hallgatom a szárnyuk suhogását, szagolom ezt a jó erős, nap-perzselte galambfos-tubákot, ez az én kábítószerem. Csiklandozza az orrlikamat, tüsszentenem kell. Beszívom, letüdőzöm jó mélyen, és érzem, hogy élek. Ezek a gyerekek kisimítanak a fejemből minden gondolatot, a végén már olyan könnyű leszek és apró, én is kiférek azon a kiütött téglányi kisablakon, és lavírozok a nagy semmi fölött. Pontosabban a nagy minden fölött.