Hagyománya van az újságírók megfigyelésének Magyarországon, csak néha kiderül

Meglepetéssel hallok a beadványról (...) s egyben határozottan kijelentem, hogy semmiféle politikai párt vagy személy megfigyelésére semmiféle megbízást nem adtam.

A kövér bajszú Marton Béla, a Nemzeti Egység Pártjának (NEP) országos főtitkára 1936. május végén cáfolta így Az Est című lapnak (is) azt a sajtóértesülést, hogy a kormánypárt szupertitkos defenzív osztálya folyamatosan figyelte a prominens politikusokat, az ellenlábas pártokat és az ellenségnek tekintett sajtóorgánumokat. Célszemély volt a korábbi miniszterelnök, Bethlen István csakúgy, mint a regnáló kormányfő, Gömbös Gyula egykori barátja, a vele szembeforduló Bajcsy-Zsilinszky Endre vagy a legitimista Deák Ferenc Társaság.

A botrányt egy bírósági beadvány robbantotta ki.

A „NEP házi detektívje”, bizonyos Földi (eredeti nevén Fiedler) László a „havi kétszáz fixszel az ember könnyen viccel” időszakában azért indított munkaügyi pert, mert nem fizették ki a járandóságát. Az 1050 pengős követelés már csak azért is jogtalan – mondta a magabiztosan nyilatkozó Marton, mivel ilyen nevű „alkalmazottja pártunk központjának soha nem volt”.