Hasbeszélő
Annyira kézenfekvő – vagy lábhoz igazítható – lett volna, hogy jóval hamarabb kapaszkodjunk fel az Óbuda-újlaki vendéglőbe. Most úgy kezdődött, hogy Krúdyt olvasgattunk, ami mindig jó menekülőút a 21. század világából: „Mi lesz az ebéddel, kérdezték mindenféle hangok az író körül. Erre kellett volna felelni a bölcs vagy bohókás fejnek, mint minden nap megismétlendő kérdésre. Az úgynevezett jótékony gondolatok, a megsegítő ötletek, a szerencsés felfedezések ilyenkor olyan nehezen jönnek meg, hogy már az ebéd ideje is elmúlik, amikor az író ráeszmél, hol is kellett volna ebédelni. Persze, hogy itt a házban – ahol kisvendéglő volt –, ahol már egyszer-másszor megfordult.”
