Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A vezércikk úgy látja, mivel Oroszország a földgázon keresztül nyomást gyakorol az európai országokra, azoknak gyorsítaniuk kell az átállást a megújuló energiaforrásokra. Moszkva bekeményít: a fő vezetékben a múlt hét óta 60 százalékkal fogta vissza a Németországnak juttatott mennyiséget. Arra hivatkozik, hogy a szankciók folytán fenntartási gondok álltak elő, de más utakon keresztül azért nem ellensúlyozta a kiesett mennyiséget.
Jó pár kormány meg van győződve arról, hogy itt zsarolási kísérletről van szó, miközben az orosz csapatok vívják a harcukat az ukrán állóháborúban. A földrészen egy hét alatt 50 százalékkal ugrottak meg a gázárak, és mivel nincs elegendő energiahordozó a piacon a tározók téli feltöltésére, 10 tagállam máris jelezte, hogy gondok lehetnek a hideg időszakban az ellátással.
Tényleg akkora különlegesség a magyar rezsicsökkentés?
Magyarország abból a szempontból lóg ki a sorból, hogy lakossága hosszú ideig éppen a rezsicsökkentés miatt a piaci árnál többet fizetett az áramért és a gázért. Most viszont nincs olyan európai ország, amely nem segíti a háztartásokat az energiaárak elszállása óta.
