Tényleg akkora különlegesség a magyar rezsicsökkentés?

Itthon túlzás nélkül lehet állítani, hogy a rezsicsökkentés a kormány egyik legbiztosabb csodafegyvere: bevezetése óta egyik leggyakrabban emlegetett intézkedéssé vált, még akkor is, amikor a rezsicsökkentés évekig azt jelentette, hogy a magyarok, azaz a kormány által olyannyira védeni szándékozott családok a piaci árnál jóval többet fizettek az áramért és a gázért.

Az utóbbi időszakban valóban árcsökkentést jelent a rezsicsökkentés, ám az a megugró árak miatt már olyan sokba kerül az országnak, hogy a kormány részben emiatt – és amiatt, mert a választás előtt addig sosem látott osztogatásba kezdett - különadókat, avagy ahogy ő hívja extraprofit különadókat vezetett be a rezsicsökkentés fedezésére.

Egy valami viszont nem változott: a rezsicsökkentés továbbra is a kormányzati politika egyik legélesebb fegyvere, amit egyfajta különlegességként ad el a mindenkori Orbán-kormány. Pedig, mint az alább a brüsszeli Bruegel Institute gyűjtése alapján részletesen bemutatjuk, nincs olyan ország az EU-ban, amely a most elszálló árak miatt nem lépett volna. Sőt, több országban jóval előrelátóbb a támogatási rendszer, például extra pénzeket csoportosítottak át az energiahatékonysági beruházásokra, hogy jövőben ne fájjon annyira, ha újra elszállnak az energiaárak.

A kormány különadói mindenkire lecsapnak, de a legszegényebbeket sújthatják a legjobban

A rezsicsökkentés ellentételezésére szánt pénzek kisebb része jut a kisebb fogyasztóknak. A különadókat áremeléssel kompenzálják a cégek, a szegényeket ezek a kisebb plusz költségeket sem igen tudják majd fizetni.