Az én hetem: Péterfy Gergely inkább száz Modern Talkingot választana Leslie Mandoki helyett
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Péterfy Gergelynek most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: esőnap, akkumennyország, atyafiak, spórolástan, sátánság.
Esőnap: Az időjárás miatt lefújták az augusztus 20-i budapesti tűzijátékot, amelyről a kormány azt mondta, hogy ilyen nagy még nem volt Európában – az árát viszont titkolja, csak 10 év múlva lehet megtudni.
Akkumennyország: A kormány akkumulátor-nagyhatalmat csinál az országból, a kínai CATL minden idők legnagyobb külföldi befektetését hozza Magyarországra.
Atyafiak: Nyilvánvalóan csakis tehetség alapján, de egyre több NER-rokon kerül befolyásos pozícióba. Rossz az, aki rosszra gondol – nyilván.
Spórolástan: Készülnek az iskolákban is arra, miként tudják kigazdálkodni a dráguló rezsit. A termekben várhatóan csak 20 fok lesz télen is, van, ahol kályhával fűthetnek, van, ahol a szülőktől kérnek pénzt, hogy ne kelljen ismét távoktatásra átállni.
Sátánság: A színpadon szúrták le Salman Rushdie írót, aki ellen úgynevezett fatvát, halálos ítéletet mondott ki még 1989-ben Khomeini iráni ajatollah a Sátáni versek című műve miatt.
Egész héten itt van velem Simon, a legkisebb gyerekem, de már ő sem gyerek, most múlt 18, apás programot tartunk, apás hetet, vagyis két hetet, teljesen rám bízta, hogy merre megyünk, csak két dolgot kért, hogy bringázzunk sokat, és hogy menjünk el egy komolyzenei koncertre. Meg sok pizzát.
Múlt csütörtökön érkezett, Rómába mentem be érte, épp akkor ért véget a kreatív írás tábor, délelőtt bevittem néhány résztvevőt a Ciampinóra, aztán elmentem csavarogni. Megálltam a Via Appiánál, és végigsétáltam néhány kilométert a viharos időben. Éppen azon a napon, 11-én lett vége a kánikulának, az albai hegyek felől érkeztek egymás után a viharok. A gép eleve késett, de aztán a késési időhöz képest is később száltl le, már idegesen járkálok, a percenként hívogatom Simon telefonját.