Az EU szabadulna a kínai akkumulátorgyártóktól, az Orbán-kormány most hozza be a legnagyobbat
6 perc
2022.08.18. 04:30
Ráharapott Orbánék csalijára Kína egyik leggazdagabb embere. Cserébe már nemcsak az orosz gáztól, hanem a kínai lítiumtól is függ a magyar gazdaság. Az elektromos autókba akkumulátorokat gyártó CATL minden idők legnagyobb külföldi befektetését hozza Magyarországra.
A magyar külügyi vezetés kinyilvánítja az egy Kína elvét, majd pár napra rá pedig bejelenti, hogy a régió konkurens országaival szemben Magyarországon épül meg a világ legnagyobb, történetesen kínai akkumulátorgyártó cégének új üzeme. A konstrukció tökéletes.
A CATL (Contemporary Amperex Technology Co.) gigantikus gyára Debrecenben jön létre, ahol a német BMW évente 150 ezer elektromos autó gyártására készül, a Kecskeméten bővítő német Mercedes-Benz pedig máris közölte, hogy ő az első megrendelője a legkésőbb öt év múlva termőre forduló CATL-üzemnek. Ez azt jelenti, hogy Európa legnagyobb gazdasága, Németország is haszonélvezője lesz Magyarország kínai bizniszének, noha még akciótervek is készülnek arra, hogy miként szabaduljon Európa a kínai nyersanyagok és termékek függőségéből. A folyamat kísértetiesen hasonlít azokhoz a baklövésekhez, amelyek Európa Oroszországgal szembeni kiszolgáltatottságához vezettek.
Debrecenben vihart kavart az óriás akkugyár híre, ráadásul a CATL naperőművet is tervez
A lakosok beleszólást akarnak abba, hogy mi épül a mezőgazdaságtól elvett déli ipari övezetben. A városvezetés és a lakosok között a Civil Fórum Debrecen Egyesület próbál közvetíteni.
De miért is kellene röstellnie a magyar kormánynak, hogy a világ 29. leggazdagabb embere Debrecent választotta befektetése helyszínéül? Az 54 éves Robin Zeng, igazi lokálpatriótaként, legszívesebben ki se tenné a lábát szülővárosából, a Tajvani-szoros kapujában fekvő Ningdéből, ahol a fizikai tudományok doktoraként a nulláról rakta össze vállalatát, amely egymaga állítja elő a világon gyártott összes, elektromos járművekbe szánt akku 35 százalékát.
A visszahúzódó üzletember ügyesen egyensúlyoz a saját milliárdosait a „közös jólét” oltárán feláldozó kínai politikai vezetés, valamint a Kína nagyhatalmi törekvéseit egyre határozottabban ellenző nyugati országok között.