Atomrulettet játszottak, de túléltük – 60 éve volt a kubai rakétaválság
11 perc
2022.09.15. 17:30
Sokan vélték úgy az ötvenes-hatvanas években, hogy nincs esély elkerülni a termonukleáris világháborút, amelybe az emberiség java bele fog pusztulni. 1962-ben, a kubai válság idején állt ehhez legközelebb a világ. A hadseregek világszerte harckészültségben várták a kataklizmát. A magyar katonák heteken át rohamsisakban aludtak. Százmilliók olvasták napról napra elszorult torokkal a fejleményeket. A szovjet blokk sajtójából senki sem tudhatta meg, mitől volt a helyzet annyira vészterhes.
1962. szeptember 15-én megérkezett Kubába a Poltava nevű szovjet hajó atomrakétával a gyomrában. Ezen a napon, amelyet a kubai (vagy karibi) válság kezdőpontjának szoktak tekinteni, a magyarországi napilapok ismertették John Kennedy elnök nyilatkozatát, miszerint „ezek az újabb szállítások nem jelentenek komoly veszélyt a nyugati félteke egyik országára sem... Az egyoldalú amerikai katonai intervenció a jelen pillanatban szükségtelen és indokolatlan.” Az Egyesült Államok elnöke elítélte azokat a felelőtlen elemeket, akik azt híresztelték, hogy a Szovjetunió atomfegyvereket kíván telepíteni Kubába.
A titkosszolgálati jelentésekben már egy ideje szó esett erről a lehetőségről, de csak egy hónappal a Poltava érkezése után fedezték föl egy kémrepülőgép felvételein a közepes hatótávolságú atomrakéták bázisait, amelyekről bármikor néhány perc alatt célba érő SS-4-es és SS-5-ös atomrakétát lőhettek volna ki az Egyesült Államok városaira.
Az előjáték
1959-ben Kubában megdöntötték az Egyesült Államok által támogatott diktátor, Fulgencio Batista uralmát. Az új, Fidel Castro egyszemélyi diktatúrájára épülő rezsim súlyosan sértette az USA érdekeit. Államosították az amerikai polgárok vagyonát (is). A CIA irányításával nyomban megkezdték a kubai emigránsok kiképzését. Szabotázsakciókat, kisebb légitámadásokat hajtottak végre a szigetország ellen. 1961 áprilisában a CIA szervezésében inváziós erők szálltak partra a Disznó-öbölben. A támadás pillanatok alatt összeomlott. A kubai rezsim pedig végképp elkötelezte magát a kommunista ideológia és a Szovjetunió mellett.
1962 februárjában az Egyesült Államok gazdasági embargót léptetett életbe Kuba ellen, amely válságba döntötte a szigetország gazdaságát. Az USA az év folyamán Mongúz-hadművelet néven nagyszabású propagandakampányt folytatott Kuba ellen, amelyet egy újabb, az előzőnél tán nagyobb szabású, jobban szervezett inváziós kísérlet előkészítésének is fel lehetett fogni. Annál is inkább, mert felfegyverzett emigránsok számos akciót hajtottak végre a kubai vizeken. Amerikai kémrepülőgépek rendszeresen megsértették az ország légterét, és amerikai hadászati támaszpont is működött (működik azóta is) a szigeten a Guantanamo-öbölben. Igaz, kubai hajók is tüzeltek amerikai repülőgépekre nemzetközi vizek fölött.
A guantanamói bázis 1916-ban és napjainkban:
