„Érdekes dolgokkal foglalkozni és meggazdagodni” – ez az ars poeticája a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézete 41 éves igazgatójának, akinek a rákkutatásban is előrelépést ígérő, mesterséges intelligenciára épülő eljárásról szóló cikkét nemrég közölte a Nature folyóirat. Első generációs értelmiségi, dolgozott a Zürichi Műszaki Egyetemen, majd Svájc és a tervezett Harvard helyett hazatért Szegedre. „Magyarországon vadkapitalizmus van, nagyok a szélsőségek, nagyobbat lehet bukni, de jobban ki is lehet lőni” – mondja. HVG-portré.
HVG: Hogyan lesz egy programozóból egy biológiai kutatóintézet vezetője?
Horváth Péter: Úgy, hogy digitalizálja a biológiát. A mikroszkópos vizsgálatok során olyan sok kép keletkezik, amit lehetetlen áttekintenie és értelmeznie az embernek, vagy olyan komplex összefüggéseket kell keresni közöttük, amihez szintén a mesterséges intelligenciát (MI) kell segítségül hívni. Olyan programokat és eszközöket hozunk létre, amik az ember összes, sok milliárd sejtjét, azok működését, egymással való kommunikációját és „meghibásodásait” segítenek megismerni.
HVG: Ezek szerint az MI okosabb, mint az ember?
H. P. : Hadd szemléltessem az egyik futó projektünkkel. Tucatnyi orvos által validált, összesen százezer melanómás eset segítségével „tanítottuk be” a gépet, szóval az intelligencia az orvosnál és a programozónál van, a gép csak nullákat és egyeseket lát, viszont gyorsabban és pontosabban ismeri fel a rosszindulatú elváltozást, mint az orvos, aki egész praxisa során nem lát ennyi esetet. Vagy például a most fejlesztett programunk szövettani mintákat elemez, és diagnosztikus döntést hoz majd önállóan, tizedmásodpercek alatt.
A jövő gyorsabban itt lesz, mint gondolnánk, 4. rész: A hét legyőzött akadály
Hogyan formálják át mindennapi életünket az egymásra ható új technológiák? Mi lesz a forradalmi fejlesztések hatása? Hogyan alakul majd a közlekedés, a vásárlás, az oktatás vagy a szórakozás jövője? Hogyan fest majd egyebek közt az egészségügy, az élettartam a nem is olyan távoli jövőben? Egyáltalán: mikor jön el az, amit jövőnek nevezünk?
HVG: A mostani, a Nature Biotechnology folyóirat által közölt publikációja miről szól?
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
