Fél évtizeden keresztül volt élettársa, majd másfél évtizedig kinevezett "özvegye" József Attilának az utókor által sokat kárhoztatott Szántó Judit, akinek portréját figyelemre méltó adalékokkal árnyalja egy közelmúltban megjelent tanulmánykötet.
„Naplója előkerülése óta ritkán szól róla a fáma, immár egyedül porlik a Fiumei úti temető eredetileg kettős sírjában” – zárta József Attila egyetlen élettársáról írott tanulmányát Valachi Anna. A négy esztendeje elhunyt irodalomtörténész 2013-as kötetében irodalmári és pszichológiai érzékenységgel elemezte a költő és „asszonyai” kapcsolatait. Könyve leghosszabb fejezetében a „felnőttkori anyahelyettes”, Szántó Judit portréját rajzolta meg.
E terjedelmet részint az indokolta, hogy a költőnél két évvel idősebb nő kisebb megszakításokkal fél évtizeden át, éppen akkor volt József Attila párja, amikor az korszakos verseivel nemcsak a kortársi lírát feszítette szét, hanem a magyar költészet óriásává is nőtt. A másik nyomós ok pedig az volt, hogy – a költő versszavaival – a „rongyoskodásban” osztozó nő személye mindenkor a legellentétesebb indulatokat és ítéleteket váltotta ki a kortársakból csakúgy, mint az utókori értékelőkből.
Szabó Zoltán egy barátjával a nyolcvanas években megölt egy nőt, de életfogytiglani büntetéséből csak tíz évet ült le, mert egy kigyulladt bútorgyárban hősiesen helyt állt. 2015-ben aztán fura körülmények között fejbe lőtte Nagy Jenőt, akinek az életét végül ő maga mentette meg. Egy gyerekkorától brutális bűnöző furcsa karrierje.
A hét legérdekesebb, legolvasottabb technológiai és tudományos témái.
