Nem megy-e a gáz- és áramtakarékosság az egészségünk rovására? Mit érdemes gázról villanyra átállítani? Mikor kell nappalra letekerni a fűtést? Néhány, keveset emlegetett szempont.
Ne legyen annyira hideg a hűtőben? Ne legyen annyira meleg a bojlerban? Az energiaárak elszállása miatt felvetődő kérdésekre nem mindig egyértelmű a válasz, ráadásul lehetnek egészen gyakorlati nehézségek is.
Mihez tartsa magát az, akinek a fridzsiderjében hőmérséklet-kijelzés helyett (ami az újabbakban, drágábbakban látható) csak egy tekerőgomb van rovátkákkal, netán számokkal, mondjuk nullától ötig? Erre még a szakember sem tud mást mondani, mint hogy tessék hőmérőt tenni a hűtőbe.
És ha a bojler sem kijelzős okosbojler? A szakértői tipp: mérjük meg a kifolyó víz hőmérsékletét, és filctollal jelöljük be az értéket a bojler tekerőjén.
Mindez azért is érdekes, mert a most újra közhelyszerűen ismételt (ám ettől nem kevésbé érvényes) takarékossági tippek mellett vannak olyan szempontok is, amelyek nem annyira egyértelműek.
Aki például a hűtőt a normának tekinthető 5 fok helyett 7-re állítja, csökkentheti egy kicsit a fogyasztást anélkül, hogy különösebben kockáztatná az ételek megromlását. Az viszont már számítgatást igényel, hogy érdemes-e a régi hűtőt korszerűre cserélni. Ehhez a fogyasztást (amely talán a kezelési útmutatóban vagy az interneten megtalálható) kellene összevetni az áram új, netán későbbre jósolható árával és a mai fridzsider fogyasztásával. Háztartástól függ, hogy hány év alatt térülne meg a beruházás.
Ökölszabályként Schum Gergely, az Energiaklub projektvezetője azt mondja: egy 10–15 éves vagy régebbi hűtőt már mindenképp érdemes kicserélni.
Mennyivel növekszik egy férfi értéke, ha tizenöt centivel magasabb? Mennyi esélye van párt találnia egy társkeresőn egy kedves, átlagosan kinéző, átlagosan jól kereső nőnek, ha nincs semmi speciális tulajdonsága? Mi a társkeresés beépített kockázata? Egy harminckilenc éves nő még harmincasnak számít? Kritika a Többesélyes szerelem című filmről.
