Bár részletszabályok nélkül még mindig nem tudni, pontosan miként töri ketté a korábbi években nagy sikerrel forgatott politikai csodafegyverét, a rezsicsökkentést Orbán Viktor kormánya, de már sokan kalkulálnak, hogy vajon mennyivel fognak többet fizetni – igaz, a bejelentéskor belengetett mértékű rezsiár lehet, hogy blöff volt. Az érintettek azt is mérlegelik, miként fogják vissza energiafelhasználásukat, hogy belül maradjanak a kormány által – nem tudni milyen módszer alapján kiszámolt – átlagfogyasztási határon.

Az energiahatékonyság kérdése azonban nemcsak a kormány által most kihirdetett energia-veszélyhelyzet és a rezsicsökkentés legalább részleges kivezetése miatt aktuális, de a klímaválság nyomán is folyamatosan napirenden van. Így számos ajánlás elérhető, amikkel az egyes emberek, a háztartások javíthatják energiamérlegüket, csökkenthetik karbonlábnyomukat, a klímacélok megvalósítása érdekében. Ezeknek az ötleteknek és tippeknek az alkalmazása értelemszerűen jótékony hatással lehet saját rezsiszámlánkra is.

AFP / Sigrid Olsson / Altopress

Az Energise.hu alapos energiafogyasztás-csökkentési összefoglalója és a többek között az Energiaklub részvételével európai uniós forrásokból az energiatudatosság és -hatékonyság javítására létrehozott RenoHUB projektvezetője, Schum Gergely segítségével igyekeztük összeszedni, mik azok a lépések, amik révén – nulla vagy minimális beruházással, mindennapi szokásainak átalakításával, és/vagy némi plusz munkával – csökkenthetjük energiafelhasználásunkat, és ezzel párhuzamosan rezsinket is.

Nulla forint beruházással, szokásaink megváltoztatásával

Ha energiatakarékosságról van szó, ezek az alaplépések. Tényleg nem kell hozzá semmiféle plusz pénzeszköz, csak elhatározás és következetesség.

Mivel egy átlagos magyar háztartás rezsijének körülbelül háromnegyedét a fűtés teszi ki, itt tudunk a legtöbbet fogni

– mondja Schum Gergely, aki szerint a legolcsóbb megoldás, ha nem tekerjük fel a fűtést télen.

Sokan tartanak 24–25 Celsius-fokot ilyenkor is a lakásban az általánosan ajánlott 20–21 fok helyett, pedig több tízezer forintot lehet spórolni éves szinten csak azzal, ha lejjebb tekerjük a gázkonvektort, a fűtőpanel szabályzóját, alacsonyabbra állítjuk a termosztátot. Már 2–3 fokkal alacsonyabb hőmérséklettel 7–15 százalékos energiamegtakarítás érhető el.

Emellett számottevően javíthatjuk radiátoraink hatékonyságát csak azzal, ha nem lógatjuk eléjük a függönyt, és nem tolunk elé bútorokat (ami akár 15 százalékkal is ronthatja a hőleadást).

A tudatosabb szellőztetés is sokat számít: ahelyett, hogy egész napra vagy hosszú időre bukóra állítunk egy ablakot, jóval takarékosabb, ha teljesen kinyitunk többet is, de 5–10 perces átszellőztetés után be is csukjuk. Csak ezekkel a tételekkel is érezhetően csökkenthetjük az energiafogyasztásunkat Schum Gergely szerint.

Rezsicsökkentés: mégis kaphatnak kedvezményt, akik csak áramot használnak?

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint a szabályok kialakítása során külön foglalkoznak azok helyzetével, akik csak áramot fogyasztanak, gázt pedig egyáltalán nem, vagy csak nagyon keveset.

Odafigyelhetünk elektromos eszközeink használatára, a nappaliban és a szobákban:

• lekapcsoljuk a lámpát ott, ahol épp nem tartózkodunk,
• kihúzzuk az épp nem használt telefon- és laptoptöltőket,
• készenléti állapot helyett kikapcsoljuk vagy ki is húzzuk a dugaljból a folyamatos használatot nem igénylő elektronikai berendezéseinket (tévét, számítógépet, konzolt, babamonitort, nyomtatót, szkennert, set-top boxot, és így tovább) – Schum Gergely szerint még az eredeti rezsiárakon számolva is csak ezzel éves szinten 8-10 ezer forintot takaríthatunk meg (ami egy átlagos háztartás teljes havi villanyszámláját jelenti);
• lejjebb vesszük a tévé, monitor fényerejét,
• alkalmanként energiafelhasználás nélküli kikapcsolódási formákat választunk (társasjáték, kártya, séta, kirándulás), amikor nem kapcsoljuk be a tévét, a számítógépet, az internetet.

A konyhában:

• fedő alatt melegítsünk, főzzünk (ha lehet kuktában);
• kapcsoljuk ki a sütőt 5 perccel a sütés vége előtt (sok esetben az előmelegítés sem szükséges),
• csak annyi vizet töltsünk a vízforralóba, amire épp szükségünk van,
• állítsuk megfelelő hőmérsékletre a hűtőnket (az ajánlott: 5 fok a hűtő, –18 fok a mélyhűtő esetén),
• kerüljük el, hogy meleg ételt tegyünk a hűtőbe;
• a hűtőbe tett folyadékokat fedjük le, hogy csökkentsük a páraképződést (ami lefagyhat a hátfalra, rontva a hatékonyságon);
• kézzel mosogassunk álló vízben, a mosatlant összegyűjtve egyszerre;
• ha van mosogatógépünk, azt csak telepakolva indítsuk el (az edények előmosása nem szükséges), a szárító szakasz előtt kapcsoljuk ki, és nyissuk ki a gép ajtaját, az edények így is megszáradnak.

AFP / Image Source / Harris Artemis

A fürdőszobában

• hideg vízzel mossunk kezet;
• 10–15 perc helyett 5 perc alatt zuhanyozzunk le (szappanozás közben el- vagy lejjebb zárva a csapot);
• állítsuk alacsonyabbra a vízmelegítő (bojler) hőfokát, bőven elég az 50–60 Celsius-fok;
• a mosógépet csak tele indítsuk el, és a kimondottan szennyezett ruhák kivételével csak 30 fokos programon.

Nulla forint beruházással és/vagy egy kis plusz munkával

Itt már nemcsak a szokásaink megváltoztatására van szükség, de némi munkára is, hogy háztartási eszközeink tiszták és jó állapotban legyenek, így hatékonyan működjenek. Ennek jegyében:

• rendszeresen tisztítsuk meg a hűtőnk külső hátsó oldalán található kondenzációs rácsot;
• a régebbi fajta nem önleolvasztós mélyhűtőket célszerű időközönként leolvasztani;
• mosógépünket évente egyszer mossuk át ecettel (kb. 2 deciliter elég), 60 fokos programmal, amivel eltüntethetjük belőle a vízkövet;
• a vízkő ecetes eltávolítsa javít még a mosogatógép, a vízforraló, a kávéfőző, de még a (gőzölős) vasaló teljesítményén is. Egy milliméter vízkő 10 százalékkal is növelheti a fogyasztást;
• radiátorainkat, konvektorainkat, fűtőkészülékeinket rendszeresen portalanítsuk;
• a radiátorokat évente, a fűtési szezon kezdetén légtelenítsük (a bennük megragadó levegő rossz hővezető, és rontja a hőleadást);
• a ruhák szárítógépes szárítása helyett inkább teregessünk.

Pár ezer forintos beruházással és némi (szak)munkával

Itt már lesznek kiadásaink, akár eszközök, anyagok beszerzéséhez, akár szakember felfogadásához, de még mindig pár ezer, legfeljebb pár tízezer forintos tételekről van szó.

Általában lecserélhetjük az összes fényforrást energiatakarékos – akár LED-es – fényforrásra, ezzel a darabonként 1–2 ezer forintos tétellel, akár 5–8 százalékot is lehet fogni az áramszámlán, egy nagyobb otthon, családi ház esetében 15–20 régi égő kicserélése gyorsan meg tud térülni – mondja Schum Gergely.

Köszönőviszonyban sincs a mostani rezsiszámla a Gulyásék által bemondott összegekkel

Évek óta feltüntetik a számlán, hogy a kormány "rezsicsökkentésének köszönhetően" mennyit spóroltunk meg, csakhogy ez az összeg jelentősen eltér attól, amit Gulyás Gergely és Németh Szilárd szerdán bemondott. A 24.hu megnézte, mi az eltérés oka.

A fűtés hatékonyságát javíthatjuk azzal, ha

• a külső falakra szerelt radiátorok mögé hővisszaverő fóliát, táblát teszünk (ennek métere ezer forint körül indul, de szuperolcsón is kihozhatjuk, például ha alufóliával borítunk be egy kartonlapot és ezt rögzítjük a radiátor mögé);
• a régi dupla ablakok közé vagy a bejárati ajtó belső küszöbére tett huzatfogó párna (szintén pár ezres tétel);
• a régebbi ablakok keretére öntapadó szivacs/gumi/szilikon tömítőprofilt is ragaszthat, (ugyancsak pár ezres tétel), ennél hatékonyabb – nyilván többe is kerül – ha szakemberrel nútot maratunk a keretbe, majd ebbe fűzi bele a tömítőgumit. Mindkét módszer akadályozza, hogy a hideg levegő be- a meleg pedig kiáramoljon télen;
• több szőnyeget teszünk a padlóra, amivel akár 10 százalékkal csökkenthetjük a meleg elszökését a szobából;
• régebbi, egyrétegű ablakokra hővédő fóliát teszünk (métere néhány ezer forint), igaz ez csökkentheti a természetes fényt.

Nem érdemes elhanyagolni a vízmelegítők, illetve a fűtési rendszer karbantartását, így

• évente vízkőtelenítsük a villanybojlert;
• nyári időszakban ellenőriztessük, és tisztíttassuk ki a kazánt, a gázkészülékeket. Ez mind számottevően javít a hatékonyságon, és az eszközök élettartamát is növeli.

Viszonylag könnyen kigazdálkodhatók a fűtési rendszer hatékonyságát javító további kisebb, esetenként kényelmi beruházások, mint

• a radiátorokra szerelt termosztatikus szelepek azokban a helyiségekben, ahol nincs termosztát (így nem fogjuk fölöslegesen túlfűteni ezeket a szobákat);
• központi fűtés esetén beszerezhetünk programozható termosztátot, amit úgy programozunk, hogy ha otthon vagyunk, tartsa az ajánlott 20–21 fokos hőmérsékletet, amikor pedig nem vagyunk otthon – vagy éjjel jól betakarózva alszunk –, további 2–3 Celsius-fokkal hidegebbre kapcsol (ezt persze egy manuális termosztáttal is megtehetjük).

Gáz- és villamosenergia-felhasználás követésére használt intelligens fogyasztásmérő

AFP / TOLGA AKMEN

Ha több zöld növényt szerzünk be, amik növelik az otthoni levegő páratartalmát, és ezzel a hőérzetet, némileg hasonló hatás érhető el, hogy ha épp aktuális a festés, akkor egy melegebb színt választunk (vagyis elég alacsonyabb hőmérsékletre fűteni a lakást).

A fenti tippek közös jellemzője, hogy egyenként apróságok, viszont összességében, ha nem is nagyságrendekkel, de érezhetően és pénzben kifejezhető mértékben csökkenthető velük az energiafogyasztás.

Beruházással és ügyintézéssel jár, de bizonyos esetekben érdemes lehet vezérelt mérőt (régi nevén éjszakai áram) felszereltetni, amivel jóval kedvezőbb tarifájú elektromos áramhoz juthatunk – mondta Schum Gergely. Azt azonban a szolgáltató dönti el, hogy mikor biztosít ilyen olcsóbb áramot – jellemzően csúcsidőszakon kívül, de akár napjában többször is. Így olyan berendezéseket érdemes és lehet vezérelt árammal működtetni – például a bojler, a hőtárolós elektromos kályha – amelyek szakaszosan is üzemeltethetők, nem igényelnek folyamatos áramellátást, illetve közvetlenül az elektromos hálózatra vannak rákötve.

Árcsökkenést is okozhatnak a kormány intézkedései az ingatlanpiacon

A kamatemelés elriaszthatja a vevőket az újépítésű ingatlanoktól, a jóval magasabb rezsi pedig sokakat rákényszeríthet, hogy eladják a lakásukat..

Ha többet akar, de nem ugrana bele egy mélyfelújításba

A fent felsoroltaknál sokkal jelentősebb fogyasztáscsökkentés is elérhető egy komolyabb beruházás, a régi, korszerűtlen otthonok esetében mélyfelújítás (kombinált nyílászárócsere, gépészeti és fűtéskorszerűsítés, tető és falak szigetelése, esetleg megújuló energia hasznosítása napelemekkel) révén. Ez azonban komoly összegeket emészthet fel.

Schum Gergelytől ezért megkérdeztük, hogy mit tehet az, aki a fenti tippeknél többet szeretne, de nem tud belevágni egy ilyen nagy felújításba, mi lehet az a minimálprogram, amivel még jó ár/érték arányban számottevően csökkentheti energiafelhasználását.

A szakember a régebbi családi házak esetében – ahol nincs beépítve a tetőtér – a padlásfödém szigetelését javasolta, fújt szigetelőanyaggal. Ez pár százezres tétel, és rengeteg energiát lehet vele spórolni.

A kisebb társasházi lakások esetében a régi ablakok, bejárati ajtó korszerű, hőszigetelt nyílászárókra cserélése lehet a legcélszerűbb. Ezzel még megmaradunk a néhány százezres tételnél, de számottevő eredményt érhetünk el vele.